Amikor a gyermeked dührohamot kap, mert nem engedted meg neki, hogy a boltban a sorok között szaladgáljon, amikor megsértődik és duzzog mert nem ő nyert a társasjátékban sokszor talán tanácstalanul állsz, mit ronthattál el. Próbálod meggyőzni, próbálod vigasztalni, de egyik se működik igazán.
Ennek a viselkedésnek az a oka, hogy nem képesek kezelni az érzelmeiket. Ha elsodorják őket a nagy érzelmek, nem képesek megnyugtatni magukat és tisztán látni a dolgokat, ezért a meggyőzés semmit sem segít.
Mit tudunk tenni? Hogyan segíthetünk nekik?
Kutatások egyaránt hangsúlyozzák a nyitott, empatikus és érzelemfókuszú kommunikáció fontosságát a gyermekek érzelemkezelési képességeinek fejlesztésében. Eisenberg és társai (1998) kutatásukban például arra jutottak, hogy ha a szülők pozitív, támogató kommunikációt folytatnak (pl. megnevezik az érzelmeket, empatikus válaszokat adnak) az elősegíteti a gyerekek érzelmi kontrolljának fejlődését.
Hogyan tudod segíteni gyermeked érzelemszabályozásának fejlődését?
Ennek hatékony módja, ha a saját érzelemszabályozási képességeidet is fejleszted és közben neki is segítesz, hiszen a gyermeked a te példádból is tanul.
Íme néhány gyakorlat:
1. Ismerd fel és nevezd meg az érzelmeidet! Az érzelmek megnevezése segít tudatosítani az érzéseket és csökkenti az impulzív reakciók esélyét.
Hogyan csináld? Figyeld meg, mit érzel egy-egy helyzetben és mondj ki magadban egy egyszerű mondatot, például: „Most dühös vagyok, mert…”.
2. Lélegezz mélyeket a stresszes helyzetekben! A mély légzés segít lelassítani a szívverésedet és megnyugtatja az idegrendszeredet, így kontrolláltabban reagálhatsz.
Hogyan csináld? Vegyél 5 lassú, mély lélegzetet, mielőtt reagálnál. Belégzés 4 számolásra, kilégzés 6 számolásra.
3. Tarts kis „szünetet”! Ezzel a gyakorlattal időt adsz magadnak, hogy átgondold a helyzetet és elkerüld az érzelmi robbanásokat ezáltal pedig jó példát mutass a gyermekednek.
Hogyan csináld? Ha érzed, hogy túl intenzíven reagálnál, mondd ki nyugodtan: „Szükségem van egy percre, hogy megnyugodjak.” Vonulj el egy pillanatra, ha szükséges.
4. Gyakorold az empátiát a gyereked érzelmei iránt! Az érzelmek validálása megnyugtatja a gyereket, és segít neki jobban feldolgozni az érzéseit.
Hogyan csináld? Ha a gyermeked dühös vagy szomorú, próbáld megérteni az érzelme mögötti okot, és mondd ki: „Látom, hogy most nagyon szomorú vagy, mert…”.
5. Tanítsd meg magadnak, hogy az érzelmek nem „jók” vagy „rosszak”! Ez a hozzáállás segít elfogadni a saját és a gyermeked érzelmeit ahelyett, hogy elnyomnád őket.
Hogyan csináld? Gondolj az érzelmeidre, mint jelzésekre. Kérdezd meg magadtól: „Mit akar ez az érzelem mondani nekem?”
6. Alkalmazd a „STOP” technikát! Ez a módszer segít lelassítani és tudatosan reagálni az érzelmileg nehéz pillanatokban.
Hogyan csináld?
- S: Állj meg (Stop).
- T: Vegyél egy mély lélegzetet (Take a breath).
- O: Figyeld meg, mit érzel (Observe).
- P: Válaszolj tudatosan, ne automatikusan (Proceed).
7. Tanulj érzelemszabályozási technikákat a gyerekeddel együtt! Ez nemcsak a te készségeidet fejleszti, hanem a gyereked is tanul közben.
Hogyan csináld? Próbáljatok ki közösen érzelmekről szóló meséket, légzőgyakorlatokat, vagy érzelemkártyákat, mint amilyen a Szívmanó és a Szívmanó nyugilégzés kártyák is.
Szívmanó kártya
Szívmanó oldalán játékosan sajátíthatja el a gyermeked 28 különféle érzelem felismerését
Szívmanó nyugilégzés kártya
A tudatos légzés egy könnyen elsajátítható technika, amit a gyerekek bármikor és bárhol használhatnak, amely felnőttként is támogatja őket a stressz kezelésében és az egészséges életmód fenntartásában.
8. Bocsáss meg magadnak és légy türelmes! Szülőnek lenni nem mindig könnyű, az ember néha hibázik. Ezek a hibák aztán teherként nehezedhetnek a válladon, bűntudatot okozva és megnehezítve számodra a gyermekeddel való kapcsolatodat. Ha megtanulod elfogadni a saját hibáidat és a gyermekeidét is, úgy sokkal jobb döntéseket tudsz hozni.
Hogyan csináld? Ha úgy érzed, hibát követtél el, mondd magadnak: „Tanulok ebből, és legközelebb jobban fogom csinálni.”
9. Nyugisarok Hozzatok létre egy nyugalmi sarkot, ahová a gyermeked beülhet, ha szomorú, dühös vagy zaklatott. Tegyetek oda párnákat, takarót, plüssöket! Kezdetben akár te is beülhetsz néha, hogy megmutasd neki, mikor és hogyan kell használni.
Miért jó ez? A gyerek megtanulja, hogy van lehetőség a megnyugvásra és önálló érzelemszabályozásra.
10. „Hála-est” Minden este beszéljétek meg, miért vagytok hálásak aznap.
Ez a technika fejleszti a pozitív érzelmek tudatosítását és a kiegyensúlyozottságot.
11. “Képzeld el” Alkalmazzatok közösen relaxációs gyakorlatokat, például képzeljetek el egy nyugodt helyet, ahol együtt vagytok. Beszéljétek meg, milyen az a hely, mit csináltok ott, hogy érzitek magatokat közben.
Ez a technika erősíti a kötődést és a gyerek érzelmi stabilitását, valamint segíthet neki megnyugodni nehéz helyzetekben.
Az érzelemkezelésről és a figyelemkontrollról még többet tanulhattok a Pillanatkapitány című könyvben található 10 hetes érzelemszabályozás és figyelemkontroll programból, amely segít a gyermekednek elsajátítani a mindfulness alapjait, és miközben ő kiegyensúlyozottabbá válik és megtanulja szabályozni az érzelmeit, közben te is nyugodtabbá válhatsz majd.
Pillanat kapitány
Érzelemszabályozás és figyelemkotroll program interaktív mindfulness mesékkel és játékos gyakorlatokkal.
Források:
Nancy Eisenberg 1 , Amanda Cumberland, Tracy L Spinrad (1998) Parental Socialization of Emotion , https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16865170/
Gottman et al. (1996) Parental Meta-Emotion Philosophy and the Emotional Life of Families: Theoretical Models and Preliminary Data https://www.researchgate.net/publication/232602696_Parental_Meta-Emotion_Philosophy_and_the_Emotional_Life_of_Families_Theoretical_Models_and_Preliminary_Data
Morris et al. (2011) The influence of mother-child emotion regulation strategies on children’s expression of anger and sadness https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21244160/
