Bánj kedvesen a belső kritikus hanggal, hogy megszelidüljön

Ingyenes 7 napos mindfulness kihívás
Szakadj ki a stressz fogságából - bizonyítottan működő meditációs gyakorlatokkal

Mindannyian halljuk a belső monológot, a belső kritikus hangját, ami kommentálja, értelmezi a körülöttünk zajló eseményeket. Az önmagunkkal való beszélgetés evolúciós funkciója, hogy cselekvésre motiváljon minket. Sok esetben működik is. A túlzott önkritika azonban akár az önbecsülés csökkenéséhez, szorongáshoz és depresszióhoz is vezethet.

Kedves vagy bántó a belső kritikus hangod?

Érdemes megfigyelni, hogy milyen hangnemet és szavakat használ a belső hangunk. Sértő, bántó és kritizáló vagy inkább támogató, kedves és segítőkész?

Főleg akkor van ennek jelentősége, amikor a dolgok nem jól alakulnak. Lehet, hogy megrázzuk magunkat és megyünk tovább a cél felé vezető úton, de ha a stílusa inkább bántó, sértő vagy szégyenérzetet kelt, az annak a jele, hogy az önkritika kezd elhatalmasodni felettünk.

Kristin Neff Ph.D. a Texasi Egyetem oktatáspszichológiai tanszékének docense szerint az önkritika fiziológiájából adódóan a tartós stressz állandó készenlétben tartja a szervezetet és szorongást vált ki. Elfutni, elrejtőzni nem tudunk a fenyegetés elől, a sértő és durva szavak pedig cselekvés helyett inkább leláncolnak.

Miért alakul ki a belső kritikus?

A kutatások szerint azok a gyerekek, akiket kritikus szülők neveltek, felnőve maguk is önkritikusak lesznek. Olyannyira, hogy az önkritika szinte szülői hangként szól a fejükben. Mások egyszerűen félnek kedvesek, elfogadóak lenni önmagukkal, mert ezt a visszajelzést a környezetünktől sem kapták meg.

Napjainkban már az is bizonyított, hogy a gyermek önnyugtató és érzelemszabályozó képességét egész életében befolyásolja az elsődleges gondozóval való korai évekbeli kapcsolata.



Az önkritika okai

Az önkritika megjelenésének több oka is van. Evolúciós funkciója szerint fenyegetettség hatására a szervezet fenyegetés- és védelmi rendszerét aktiválja, azzal a céllal, hogy újra biztonságba kerüljünk.

A fizikai veszélyek híján napjainkban a társadalmi elvárásoknak való megfelelés, a kudarctól való félelem, a másokkal való összehasonlítás indítja be agyunk védelmi rendszerét. Önképünk sérülésétől tartva belső kritikusunk stresszhormonokkal árasztja el a testünket, hogy ezzel bírjon cselekvésre. A sokszor bántó és túlzottan kritikus hang és stressz viszont tovább növeli a hibázás lehetőségét, és ezzel az önbeteljesítő jóslat máris valósággá válik.

önkritika

Önegyüttérzés a megoldás

Neff kutatásai alapján az önegyüttérzés kedves, támogató hangjával sikeresen ellensúlyozhatjuk a belső kritikus bántó véleményét. Rendszeres gyakorlásával az önképünket fenyegető helyzetben a gondoskodó rendszer aktiválódik, ami meleg és szeretetteljes közelségével segít normalizálni a stresszintet és növelni a biztonságérzetet. Az érzelmi biztonság és kiegyensúlyozottság pedig ismét új lehetőséget tár elénk, hogy fejlődjünk, tanuljunk és még többet tegyünk a kitűzött céljainkért.

A belső monológ folyamatosan hallatja a hangját, és sokszor lehet bántó a stílus, ahogy beszélünk önmagunkhoz, amikor hibázunk. Az önkritika mögött gyakran múltbeli tapasztalatok és gyermekkori hatások húzódnak meg. Az önegyüttérzés tudatos gyakorlásával képesek leszünk ezeket az összefüggéseket felismerni, kezelni és egy kedvesebb, empatikusabb kommunikációval új alapokra helyezhetjük a belső kritikus mondandóját.

Biztatlak, hogy próbáld ki az önegyüttérzés gyakorlatokat, ha szeretnéd jobban megérteni és elfogadni önmagadat, és megtanulhass kedvesebben bánni a belső kritikusoddal, és megtapasztalhasd az empátia és szeretet életedre gyakorolt pozitív hatását. Erre jó eszköz a 7 napos, ingyenes önegyüttérzés kihívás, ahol 7 napon keresztül konkrét feladatok segítségével szelidítjük meg a belső kritikust.

Forrás:
https://mi-psych.com.au/understanding-your-inner-critic/
Kristin Neff, PhD, Christopher Germer, PhD, The Mindful Sel-Compassion Workbook

Ha neked hasznos volt, másoknak is az lehet! Segíts eljuttatni azokhoz is!

Miről szeretnél ma olvasni?

Kategóriák

Bagdi Bella

pszichológus, coach
mindfulness tanár (MBSR, MBCT)
tudatos önegyüttérzés tanár (MSC)

Emberi életet élni azt jelenti, hogy szembe kell néznünk a fájdalommal. Az élet nehéz, mindenki számára. De ezt elfelejthetjük, és a küzdelmeket annak a jeleként értelmezhetjük, hogy „valami baj van velem”. Az én célom, hogy segítsek kialakítani olyan mentális erőforrásokat, amelyek által lelkileg ellenállóbbá válsz az élet kihívásaival szemben, aminek hatására több boldogságot és békét teremthetsz a testedben és az elmédben, továbbá nagyobb bátorságod lesz kibontakoztatni önmagad.

Kövess a közösségi médiában

Ha szeretnél első kézből értesülni írásaimról, tanfolyamaimról, előadásaimról vagy egyéb rendezvényeimről, a hírlevél a legbiztosabb módja, hogy mindezekről időben értesülj!

Ingyenes 7 napos önegyüttérzés kihívás​
Szelídítsd meg a benned élő kritikust - avagy fedezd fel az önegyüttérzés erejét!

Neked ajánljuk még

Robban a bomba! – Dühkitörések kezelése az osztályteremben. – Gyakorlati stratégiák a dühös, frusztrált gyerekek megnyugtatására.

A gyerekek együttélése néha viharos, ezért az iskolai osztályokban konfliktusok alakulhatnak ki, néhány gyerek verekedhet, másoknak dühkitörései lehetnek. Mi ennek az oka és hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket okosan? Miért robbanhatnak ki konfliktusok az osztályokban? Ennek számos oka lehet. A gyermekek egyéni jellemzői, a tantermi dinamika, a pedagógiai módszerek valamint

Tovább olvasom »
Milyen tényezők befolyásolják a gyermekek érzelmi fejlődését?

Sokan azt hiszik, hogy a gyermekük akaratossága, makacsssága vagy türelmetlensége egyféle veleszületett jellemhiba, amin nem lehet változtatni. Gyakran mondják is, hogy ezt az apjától örökölte vagy pont olyan szemtelen, mint az anyja. Pedig valójában a gyermekek érzelmi fejlődését számos tényező befolyásolja, amelyek biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőkből tevődnek össze. A

Tovább olvasom »
Az érzelmi szabályozást tanítani kell, vagy a gyerekek természetesen tanulják?

Miközben mi éljük az életünket, gyermekünk figyel és tanul. Tudja mit teszünk, ha mérgesek vagyunk. Tudja, hogyan reagálunk a stresszes helyzetekre és azt is, mikor örülünk. Megtanulja tőlünk az élet számtalan dolgát. De vajon az érzelemszabályozást is képes eltanulni tőlünk? Az érzelemszabályozás összetett folyamat, amely részben természetesen fejlődik, részben pedig

Tovább olvasom »