Az iskolai szorongás sajnos egyre több gyereket érint és sok esetben nem könnyű észrevenni a jeleit. Lehet, hogy egy gyerek rendszeresen gyomorfájásra vagy fejfájásra panaszkodik és orvoshoz viszik, kerüli az iskolai feladatokat és úgy gondolják, csak lustaságból teszi ezt, túlzottan izgul dolgozatok előtt vagy szokatlanul visszahúzódóvá válik és mindezt tanulási nehézségnek hiszik. De vajon milyen tünetek árulkodhatnak az iskolai szorongásról és hogyan segíthetsz pedagógusként megbirkózni a gyerekeknek ezzel a kihívással?
Azt szeretnénk, ha a gyerekek szívesen tanulnának, ha a kisgyermekkori kíváncsiság és tanulni vágyás megmaradna bennük tizenéves korukra is. Mégis sok gyerekben alakulnak ki félelmek az iskolával kapcsolatban. Néhányan 1-1 tantárgytól félnek, mások a számonkérés egyes formáitól (pl. a feleléstől). És sok olyan gyerek is van, aki jóval a tudása és a képességei alatt teljesít és elkönyveli magában, hogy ő egy-egy tárgyban egyáltalán nem jó vagy nem érdemes tanulnia. Hogyan segíthetünk nekik?
Miért alakulhat ki egy gyerekben szorongás az iskolában?
Az iskolai szorongást a gyermekeknél személyes, szociális, pedagógiai és környezeti okok egyaránt kiválthatják. Ezek az okok összefonódhatnak és együttesen vezethetnek ahhoz, hogy a gyermek tartósan szorongást éljen át az iskolában. A probléma felismerése és kezelése érdekében fontos, hogy a szülők, tanárok és szakemberek együtt dolgozzanak, és támogató légkört teremtsenek a gyermek számára. Mik lehetnek a háttérben?
1. A személyes tényezők, amik szorongást okozhatnak:
- Érzelemszabályozási nehézségek: Ha egy gyermek nem tudja hatékonyan kezelni a stresszt vagy az érzelmeit, az fokozhatja a szorongást.
- Perfekcionizmus: Azok a gyerekek, akik túl magas elvárásokat támasztanak magukkal szemben, félhetnek a kudarctól vagy attól, hogy nem felelnek meg.
- Alacsony önértékelés: Az önbizalom hiánya miatt a gyermek félhet attól, hogy nem elég jó, vagy hogy mások elítélik őt.
- Genetikai hajlam: A szorongás egyes formái örökletesek, egy szorongásra hajlamos családból származó gyermek nagyobb eséllyel válik szorongóvá.
2. Szociális tényezők az iskolai szorongás hátterében:
- Kortárs kapcsolatok problémái:
- Bántalmazás vagy kiközösítés: A zaklatás (bullying) vagy a társas elutasítás komoly szorongást okozhat.
- Társas szorongás: Egyes gyerekek félnek attól, hogy mások megítélik őket, ezért tartanak a társas helyzetektől.
- Teljesítménykényszer: Az osztálytársak közötti versengés vagy a szülők által elvárt sikerek fokozhatják a gyermek nyomásérzetét.
3. Pedagógiai tényezők, amik szorongást okozhatnak:
- Túlzott követelmények: Az életkorhoz nem igazított, túl nehéz tananyag, vagy az állandó számonkérés szorongáshoz vezethet.
- Nem megfelelő tanári hozzáállás: A túl szigorú, kritikus vagy érzelmileg elérhetetlen tanárok szorongást kelthetnek a gyermekekben.
- Nincs elég támogatás: Ha egy tanulási nehézségekkel küzdő gyerek nem kap segítséget, elveszettnek érezheti magát, ami szorongást válthat ki.
4. Környezeti tényezők
- Iskolai légkör: Egy feszült, stresszes vagy rendetlen tantermi környezet növelheti a szorongást.
- Túlzott strukturáltság vagy szabályok: Az állandóan szigorú szabályok követése és a spontán mozgástér hiánya stresszt okozhat.
- Átmeneti időszakok: Az iskola- vagy osztályváltás, új tanárok, vagy új osztálytársak érkezése átmenetileg növelheti a gyermekek szorongását.
5. Családi tényezők
- Szülői nyomás: A gyermekre helyezett túlzott elvárások, például hogy jobb jegyeket hozzon vagy legyen mindig kitűnő szorongást idézhet elő.
- Családi konfliktusok: A családi problémák, például válás vagy anyagi nehézségek, a gyermek érzelmi állapotára is hatással lehetnek.
- Érzelmi támogatás hiánya: Ha a gyermek nem érzi magát biztonságban a családjában, az iskolai helyzetek is nagyobb terhet jelenthetnek számára.
6. Tanulási vagy fejlődési nehézségek
- Tanulási zavarok: A diszlexia, diszgráfia vagy más tanulási nehézségek miatt a gyermek alulmaradhat az osztálytársaival szemben, ami szorongást okozhat.
- Figyelemhiányos zavarok: Az ADHD-val vagy más hasonló problémákkal küzdő gyerekek nehezebben birkózhatnak meg az iskolai elvárásokkal, ami fokozott szorongáshoz vezethet.
7. Traumák és múltbeli tapasztalatok
- Korábbi negatív élmények: Egy rossz tanár-diák kapcsolat, kudarcélmény vagy nyilvános megszégyenítés tartós szorongást eredményezhet a gyereknél akkor is, ha az adott személy már nincs benne a gyerek életében.
- Iskolai bántalmazás: Az ismétlődő negatív események, például fizikai vagy verbális zaklatás, hosszú távon szorongóvá tehetik a gyermeket.
8. Kulturális és társadalmi tényezők
- Társadalmi elvárások: Ha a gyerek kulturális közege nagy hangsúlyt fektet a sikerre és a teljesítményre az szorongóvá teheti a gyerekeket.
- A közösségi média hatása: Az online térben tapasztalt nyomás, például az összehasonlítgatás vagy a kirekesztés, szintén hozzájárulhat az iskolai szorongáshoz.
Hogyan ismerjük fel a szorongás jeleit egy iskolás gyereknél pedagógusként?
Az iskolai szorongás nem mindig nyilvánul meg egyértelműen, gyakran rejtett jelek formájában jelenik meg, amelyek érzelmi, viselkedési, testi és tanulási szinten is megmutatkozhatnak.
1. Érzelmi tünetek
- Állandó aggodalmaskodás: A gyermek gyakran kifejezi, hogy aggódik bizonyos dolgok miatt (pl. dolgozatok, osztálytársak véleménye, szülei elvárásai).
- Félénkség vagy visszahúzódás: Szorongó gyerekek kerülik a társas interakciókat, ritkán jelentkeznek szólásra, és visszahúzódnak a csoportos tevékenységekből.
- Hangulatingadozások: Hirtelen dühkitörések, sírás vagy túlzott érzékenység apró dolgokkal kapcsolatban.
2. Viselkedési tünetek
- Elkerülő viselkedés: A gyermek próbálja elkerülni azokat a helyzeteket, amelyek szorongást válthatnak ki (pl. dolgozatírás, felelés, sporttevékenységek).
- Perfekcionizmus: A gyermek túlságosan igyekszik mindent hibátlanul teljesíteni, és erősen reagál a legkisebb hibákra is.
- Indokolatlan késlekedés vagy halogatás: Például lassan kezdi el a feladatait, mintha félne nekilátni, hogy ne hibázzon.
- Ragaszkodás: A gyermek túlságosan ragaszkodik egy tanárhoz, osztálytárshoz, vagy akár a szülőhöz, és nehezen válik le róluk.
3. Testi tünetek
- Fizikai panaszok: A szorongás gyakran megnyilvánul testi tünetekben, például:
- Hasi fájdalom
- Fejfájás
- Hányinger
- Izomfeszültség
- Fáradtság vagy kimerültség: Az alváshiány, amely a szorongás következménye lehet, a gyermek egész napi energiaszintjét csökkenti.
- Nyugtalanság: A gyermek gyakran babrál a kezével, rágja a körmét, vagy járkál.
4. Tanulási tünetek
- Koncentrációs nehézségek: A gyermek látszólag nem tud figyelni, szétszórt, és nehezen marad a feladaton.
- Teljesítményromlás: A korábban jó tanulmányi eredményeket produkáló gyerek visszaeshet a szorongás miatt.
- Túlzott tanulási erőfeszítés: Egyes gyerekek túl sok időt töltenek a tanulással, de mégis alulteljesítenek, mert nem tudják hatékonyan feldolgozni az információt.
5. Szociális tünetek
- Izoláció: A gyermek egyedül marad szünetekben, kerüli a társasági helyzeteket.
- Konfliktuskerülés: Kerüli a vitás helyzeteket, vagy túlzottan próbál megfelelni másoknak.
- Beszédproblémák: Fél beszélni mások előtt, vagy szokatlanul csendes.
6. Specifikus helyzetekben megjelenő jelek
- Félelem a feleléstől vagy nyilvános szerepléstől: A gyermek fél szóban szerepelni az osztály előtt, ami remegésben, elpirulásban vagy szavak elakadásaiban nyilvánulhat meg.
- Nehézségek az átmenetekkel: Az osztályváltások vagy az órák közötti mozgások nehézséget jelenthetnek számára.
A korai felismerés és a megfelelő támogatás segíthet a gyermeknek abban, hogy leküzdje a szorongását, jobban érezze magát és a képességeinek megfelelően tudjon teljesíteni.
- Figyelj oda! Vegyél észre ismétlődő jeleket, és jegyezd fel azokat.
- Empátia: Beszélj a gyerekkel érzékenyen és ítélkezés nélkül, például: „Úgy látom, mostanában nagyon csendes vagy. Minden rendben?”
- Kapcsolat a szülőkkel: Beszélj a szülőkkel az észlelt viselkedésről, és javasold a közös megoldást.
- Iskolapszichológus bevonása: Ha a szorongás tartós vagy súlyos, kérj szakértői segítséget.
- Támogató tantermi környezet: Teremts elfogadó, stresszmentes légkört, és alkalmazz rugalmas tanítási módszereket!
A Boldogságóra könyvekből számos ilyen módszert megtanulhatsz, amivel tantermi körülmények között is segíthetsz a gyerekeknek.
Boldogságóra könyvek
- Több mint 200 személyiségfejlesztő játék, gyakorlat, könyvenként!
- Korcsoportonkénti igények szerint összeállított feladatok (3-6, 6-10, 10-14, 14-20 éveseknek)
- Óvodai, iskolai és otthoni használatra
Hogyan segíthetsz a szorongó gyereken pedagógusként?
A pedagógus kulcsszerepet játszik abban, hogy támogassa a szorongó gyermeket, megteremtve a biztonságos és elfogadó iskolai környezetet, valamint megfelelő stratégiákat és eszközöket biztosítson számára. Az alábbiakban olyan módszerek szerepelnek, amelyek segíthetnek a szorongás enyhítésében és a gyermek érzelmi jólétének javításában.
1. Alakíts ki biztonságos és támogató környezetet!
- Hallgasd meg a gyermeket ítélkezés nélkül. Fontos, hogy érezze, az érzései elfogadhatóak, és nem szégyellnie kell azokat.
- Építs ki egy bizalmas tanár-diák kapcsolatot, amelyben a gyermek érzi, hogy számíthat rád.
- Csökkentsd az iskolai stresszforrásokat, például a túlzott nyomást, és teremts elfogadó légkört az osztályteremben.
2. Kommunikáció és érzelemkezelés
- Segíts a gyereknek szavakba önteni, mit érez. Például: „Úgy látom, most ideges vagy. Elmondanád, mi történt?”
- Bátorítsd a gyermeket, hogy beszéljen az érzéseiről, akár veled, akár egy iskolapszichológussal.
- Taníts neki érzelemszabályozási technikákat:
- Mély légzés: Taníts neki nyugtató légzési gyakorlatokat, például lassú belégzést és hosszú kilégzést.
- Relaxációs technikák: Rövid meditációs vagy vizualizációs gyakorlatok segíthetnek ellazulni.
Ilyeneket tanulhattok meg játékos módon a Pillanatkapitány könyvből, amely egy 10 hetes érzelemszabályozás és figyelemkontroll program. Használhatjátok a Szívmanó kártyákat is, melyek az érzelmek elsajátításában majd pedig a Szívmanó nyugilégzés kártyákat, melyek a tudatos légzési technikák használatában segítenek a kisebb korosztály számára. Kamasz korosztálytól kezdődően pedig a Mindfulness kártyákkal tudtok kapcsolódni az érzelmek, a testi érzetek beazonosításának készségéhez és a tudatos jelenlétet segítő technikákhoz.
Pillanat kapitány
Érzelemszabályozás és figyelemkotroll program interaktív mindfulness mesékkel és játékos gyakorlatokkal.
Szívmanó kártya
Szívmanó oldalán játékosan sajátíthatja el a gyermeked 28 különféle érzelem felismerését
Szívmanó nyugilégzés kártya
A tudatos légzés egy könnyen elsajátítható technika, amit a gyerekek bármikor és bárhol használhatnak, amely felnőttként is támogatja őket a stressz kezelésében és az egészséges életmód fenntartásában.
50 tudatos jelenlét gyakorlat, amely segít:
- a stresszkezelésben,
- az érzelemszabályozásban,
- a rágódás, agyalás leállításában,
- a tudatosság és az önismeret fejlesztésében,
- és a mindennapi belső béke megteremtésében.
3. Rugalmas tanítási és értékelési módszerek
- Oszd fel a nagyobb feladatokat kisebb részekre, hogy elérhetőbbé váljanak, és csökkentsék a szorongást.
- Adj lehetőséget alternatív feladatmegoldásokra (pl. szóbeli helyett írásbeli felelés), ha a gyermek szorong a nyilvános szereplés miatt.
- Biztosíts több időt a feladatok elvégzéséhez, hogy ne érezzen nyomást.
4. Szociális támogatás
- Ösztönözd a gyermeket, hogy vegyen részt kisebb, barátságos csoportokban, ahol biztonságosan gyakorolhatja a társas készségeit.
- Találj olyan osztálytársat, aki segíthet a gyermeknek beilleszkedni és megküzdeni a szorongással!
5. Előzetes felkészítés
- Ha a gyermek szorong bizonyos helyzetekben (pl. felelés, dolgozatírás), gyakoroljátok előre a szituációkat.
- Ha változás várható (pl. tanárváltás, kirándulás), tájékoztasd előre a gyermeket, hogy felkészülhessen.
6. Pozitív megerősítés
- Dicsérd a gyermeket minden apró előrelépésért, például, ha sikerült valamit megoldania vagy egy stresszes helyzetet kezelnie.
- Segíts a gyermeknek felismerni erősségeit, és erősítsd meg önmagába vetett hitét.
7. Szülőkkel való együttműködés
- Beszélj a szülőkkel a gyermek szorongásáról, és osszátok meg egymással a megfigyeléseket.
- Dolgozzatok ki közös stratégiát, hogy a szülők és az iskola is következetesen támogathassa a gyermeket.
8. Szakember bevonása
- Ha a szorongás súlyos vagy tartós, kérj segítséget egy iskolapszichológustól, aki célzott módszerekkel segíthet.
- Súlyosabb esetekben javasold a gyermek családjának egy külső szakember bevonását.
Forrás:
Dowker, A. (2009). What Works for Children with Mathematical Difficulties? The effectiveness of intervention schemes. University of Oxford
Ashcraft, M. H. (2002). Math anxiety: personal, educational, and cognitive consequences. Current Directions in Psychological Science
Juhász Ágnes és munkatársai (2023): Az iskolai stressz, az adaptív és maladaptív
megküzdés, valamint az iskolai kötődés összefüggései serdülő mintán, Magyar Pszichológiai Szemle
