Kamaszkor: sok szülő már előre fél tőle, mások azt hiszik, őket elkerülik majd a hirtelen hangulatingadozások, a kiszámíthatatlan viselkedés, a szemtelenség és a feleselés. De vajon mik okozzák a kamaszok kiszámíthatatlan viselkedését? Szükségszerű, hogy ez az időszak érzelmi viharokból és veszekedésekből álljon?
Honnan fakadnak a kamaszok érzelmi kihívásai? Miért olyan nehéz a kamaszkor a szülőknek és a kamaszoknak egyaránt? Mindaz, amit a gyermekeden tapasztalhatsz ebben a korban részben a biológiai változásokból (pl. hormonális ingadozások), részben a tizenévesek társas és pszichológiai fejlődéséből fakad. Mi is áll pontosan a háttérben?
1. Intenzív érzelmi hullámzások A pubertás során a hormonális változások erőteljesen befolyásolják az érzelemkezelést, az amygdala (az érzelmek feldolgozásáért felelős agyterület) aktívabbá válik, míg a prefrontális kéreg (az érzelemszabályozásért felelős agyterület) fejlődése még nem fejeződik be. Emiatt a kamaszoknál a hirtelen harag, a szomorúság vagy a boldogság váltakozhat, néha látszólag különösebb ok nélkül.
2. Önbizalomhiány és identitáskeresés A kamaszok ebben az időszakban próbálják meghatározni, kik ők és gyakran önmagukat másokhoz hasonlítják. A közösségi média tovább fokozhatja az önmagukkal szembeni elvárásaikat. Ez túlzott önkritikában, szégyenérzetben, vagy az önbizalom ingadozásában nyilvánulhat meg, ami akár szorongáshoz is vezethet.
Az önbizalom erősítése kamaszkorban különösen fontos, mivel ez az időszak a gyermek identitáskeresésének kritikus szakasza. Hogyan segítsünk nekik? Erre a kérdésre kaphatunk választ a Boldogságóra Önbizalom könyvében.
Önbizalom könyv
Az önbizalom készségét egész életünk során fejleszthetjük, azonban csak a gyermekkorban megszerzett önbizalom az, ami megalapozza azokat a tapasztalásokat, sikerélményeket, amikre a gyermek későbbi személyisége, egészséges önképe épül majd.
3. Fokozott társas nyomás A tizenévesek számára egyre fontosabbá válnak a kortárs kapcsolatok, és nagyobb nyomást érezhetnek arra, hogy megfeleljenek a csoport elvárásainak. A gyereked félni kezdhet az elutasítástól, szoronghat társas helyzetekben, vagy elkezdhet hangoskodni, lázadozni, veszélyes dolgokba belemenni azért, hogy elfogadják a társai.
Ilyenkor még fontosabbá válnak, a jó, tartalmas és támogató kapcsolatok, melyekről (további a kamaszok számára is kiemelten hasznos témákról, mint például a megküzdés vagy célok kitűzése mellett) bővebben olvashatunk a Boldogságóra 14-20 éveseknek szóló könyvében.
Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek
14-20 évesek részére
Személyiségfejlesztő foglalkozások a pozitív pszichológia eszközeivel – fókuszban az identitásépítés és boldogságstratégiák!
4. Szorongás a jövő miatt A kamaszok egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy döntéseinek hosszabb távú következményeik vannak, például az iskolai eredményeik vagy a pályaválasztás esetében.
Mindez túlaggódáshoz, döntésképtelenséghez vagy az elvárások elkerüléséhez (pl. halogatás) vezet. Ha a gyermeked önbizalma alacsony, vizsgahelyzetekben, dolgozatoknál elkezdhet leblokkolni vagy nehezebb tantárgyaknál úgy érezheti ő ezt képtelen megtanulni. A gyerek nógatása, kritizálása azért, mert nem elég jók az eredményei, tovább fokozhatják a szorongását.
5. Küzdelem a függetlenségért A kamaszok elkezdenek önállóbbak lenni, de a szülői kontroll még jelen van az életükben. Ez belső konfliktust okozhat az autonómia iránti vágy és a támogatás iránti igény között.
A gyereked emiatt az egyik percben lázad, a másikban veszekszik veled vagy kritizál, máskor pedig visszahúzódik a családi életből és a saját útját járja.
6. Kockázatvállalási hajlam A tinédzserek agyának jutalmazási rendszere (dopamin) érzékenyebbé válik a kockázatos viselkedésekre, például extrém sportokra vagy impulzív döntésekre.
Ezért kezdenek el a fiatalok nem megfelelő viselkedéseket kipróbálni (pl. alkohol, dohányzás vagy kihívások keresése).
7. Konfliktusok az érzelmek kifejezésében Sok kamasz még nem tanulta meg, hogyan fejezze ki konstruktívan az érzelmeit, ezért dühkitörései lehetnek, elzárkózhat, vagy elfojthatja az érzelmeit.
Hogyan segíthetünk a kamaszoknak?
1. Fontos, hogy a szülők és tanárok elfogadják, hogy ezek a kihívások a fejlődés normális részét képezik.
2. Bátorítsd a tizenéves gyermekedet, hogy beszéljen érzéseiről, és biztosítsd őt arról, hogy szívesen meghallgatod a véleményét ítélkezés nélkül!
3. Taníts nekik mindfulness technikákat (pl. mélylégzés) és konstruktív konfliktuskezelési módszereket. Ilyen módszereket sajátíthatsz el gyermekeddel a mindfulness kártyákból.
50 tudatos jelenlét gyakorlat, amely segít:
- a stresszkezelésben,
- az érzelemszabályozásban,
- a rágódás, agyalás leállításában,
- a tudatosság és az önismeret fejlesztésében,
- és a mindennapi belső béke megteremtésében.
4. Mutass neki példát az érzelemszabályozásra és az egészséges önértékelésre a saját életedből! A tizenévesek nem szeretik, ha kioktatják őket, de szívesen meghallgatják a történeteket. Ha szeretnél neki példát mutatni, mesélj a saját fiatalkori élményeidről, tapasztalataidról!
5. Hozz létre olyan környezetet, ahol a kamasz biztonságban érezheti magát és nem fél hibázni! Segíthet, ha vannak közös időtöltéseitek a családban: közös sport, társasjáték, étkezések, programok, házimunka – ahol lehetősége van mesélni, részt venni a tervezésben, megmutatni a képességeit. Érdemes tizenéves gyermekedet belevonni a „felnőtt” feladatokba is, mint amilyen pl. egy nyaralás megtervezése, szállás vagy étterem kiválasztása, közös programok szervezése, helyfoglalás stb. Ez jelzi felé, hogy bízol benne, sokat tanul belőle és növeli az önbizalmát is.
Miben más a kamaszok érzelemszabályozása és hogyan segíthetünk nekik szülőként?
A kamaszok érzelemszabályozása több szempontból eltér a gyerekekétől és a felnőttekétől.
- A prefrontális kéreg, amely az érzelemszabályozásért, önkontrollért és döntéshozatalért felelős, még éretlen. Az amygdala viszont, amely az érzelmek intenzív feldolgozását végzi, sokkal aktívabb ebben az időszakban, ezért az érzelmi reakciók gyakran intenzívek és impulzívak.
- A pubertás során bekövetkező hormonális ingadozások erősíthetik az érzelmi hullámzásokat, ami hirtelen hangulatváltozásokat okozhat.
- A kortárskapcsolatok egyre fontosabbá válnak, ami fokozott érzékenységet eredményezhet az elfogadás és az önértékelés terén.
- Mivel a kamaszok még tanulják, hogyan kezeljék az új, intenzív érzelmeket, könnyebben elönti őket a düh, a szorongás vagy a szégyen.
A megfelelő érzelemkezelés elsajátításában az érzelmi intelligencia és az érzelemkontroll fejlesztése segíthet nekik.
1. Segíts neki felismerni és megnevezni az érzéseit! Például: „Látom, hogy dühös vagy, beszéljünk róla.” Ez segíthet a kamasznak megérteni, mi zajlik benne.
2. Taníts neki érzelemszabályozó technikákat!
- Légzéstechnika: Mélylégzés vagy lassú légzés elsajátítása, amely segít megnyugodni stresszhelyzetekben. Mindfulness technikák, amiket rendszeresen gyakorolva kiegyensúlyozottabb lehet a mindennapokban, ilyen technikákat tanulhat meg a Mindfulness kártyákból is.
- Fizikai aktivitás: A mozgás, például egy séta vagy sportolás, segít levezetni az érzelmi feszültséget.
- Idő a megnyugvásra: Bátorítsd őt, hogy néhány percig vonuljon félre, ha túlságosan feszült!
4. Pozitív visszajelzések Értékeld, ha sikeresen kezel egy helyzetet, például megdicsérheted, ha egy vitás helyzetben önuralmat tanúsított!
5. Szakíts időt a kapcsolódásra! Tölts vele minőségi időt, például beszélgetés, közös étkezések vagy tevékenységek során! Ezek a pillanatok erősítik a bizalmat és lehetőséget adnak az érzelmek kezelésének tanítására.
A kamaszkor az érzelmi fejlődés intenzív időszaka, amely türelmet és támogatást igényel a szülőktől. Az érzelemszabályozás tanításával és a példamutatással segíthetjük őket abban, hogy kiegyensúlyozottabbá váljanak és egészséges kapcsolatot alakítsanak ki saját érzéseikkel.
Íme három kutatás, amelyek a kamaszok érzelemszabályozásával foglalkoznak:
Forrás:
Silk et al (2003): Adolescents’ Emotion Regulation in Daily Life: Links to Depressive Symptoms and Problem Behavior, Child Development 74/6
Steinberg és munkatársai (2006): A Social Neuroscience Perspective on Adolescent Risk-Taking, Developmental Review 28/1
Gross és John (2003): Individual Differences in Two Emotion Regulation Processes: Implications for Affect, Relationships, and Well-Being, Journal of Personality and Social Psychology 85/2
