Sokan azt hiszik, hogy a gyermekük akaratossága, makacsssága vagy türelmetlensége egyféle veleszületett jellemhiba, amin nem lehet változtatni. Gyakran mondják is, hogy ezt az apjától örökölte vagy pont olyan szemtelen, mint az anyja. Pedig valójában a gyermekek érzelmi fejlődését számos tényező befolyásolja, amelyek biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőkből tevődnek össze. A viselkedésüket pedig gyakran az befolyásolja, hogy nem képesek kontrollálni az érzelmeiket.
Mik a gyermek viselkedését és az érzelemkontrollt befolyásoló tényezők?
1. Biológiai tényezők
- Velünk született temperamentum: A gyermek temperamentuma – például nyugodtság, ingerlékenység vagy érzékenység – meghatározza, hogyan reagál az érzelmi helyzetekre.
- Agyi fejlődés: Az agy különböző területei, például a prefrontális kéreg és az amigdala, kulcsszerepet játszanak az érzelmek feldolgozásában és szabályozásában. Fox (2003) kutatása kimutatta, hogy az érzelemszabályozás fejlődése összefügg az agyi prefrontális kéreg érésével és a limbikus rendszer (különösen az amigdala) működésével. Valamint, hogy a gyerekek temperamentuma – például a reaktivitásuk és az önszabályozó képességük – biológiai alapokon nyugszik és nagy hatással van arra, hogyan kezelik érzelmeiket.
- Genetikai hatások: Az érzelmi stabilitás és szabályozás részben öröklött tulajdonságok.
2. Családi környezet
- Szülői minták: A szülők érzelemszabályozási képessége és érzelmi viselkedése példaként szolgál a gyermek számára. Eisenberg (2010) kutatása kimutatta, hogy a gyerekek érzelemszabályozási készségeinek fejlettsége összefügg társas kapcsolataikkal és iskolai beilleszkedésükkel valamint, hogy a gyerekek érzelemszabályozását a szülői magatartás (pl. támogatás vagy büntetés) és a családi érzelmi klíma is befolyásolja.
- Kapcsolati minőség: Az érzelmileg támogató szülő-gyermek kapcsolat biztonságérzetet ad, ami segíti az érzelmek feldolgozását.
- Nevelési stílus: Az érzelmileg elérhető, empatikus szülők jobban támogatják a gyermek érzelmi fejlődését, míg a szigorú vagy elutasító szülők gátolhatják azt.
Az olyan játékok, mint a Szívmanó kártyajáték támogatják a szülő-gyermek közötti kapcsolódást, az érzelmek elsajátítását és a játék közben nem csak a gyerekek, hanem a szülők is sokat tanulhatnak az érzelmekről.
Szívmanó kártya
Szívmanó oldalán játékosan sajátíthatja el a gyermeked 28 különféle érzelem felismerését
3. Szociális környezet
- Társas kapcsolatok: Kortársak, testvérek és tanárok hatása nagy szerepet játszik az érzelmek felismerésében és kezelésében.
- Iskolai környezet: Egy támogató és érzelmileg biztonságos iskola elősegíti az érzelmek megértését és feldolgozását.
- Kulturális hatások: A kultúra befolyásolja, hogy milyen érzelmi viselkedést tartanak elfogadhatónak, és hogyan kezelik az érzelmeket.
4. Pszichológiai tényezők
- Önbizalom és énkép: Az egészséges önbizalom és pozitív énkép segíti a gyermekeket abban, hogy hatékonyabban kezeljék érzelmeiket.
- Korábbi tapasztalatok: Trauma vagy negatív tapasztalatok megnehezíthetik az érzelmek feldolgozását, míg pozitív élmények építik az érzelmi stabilitást.
5. Környezeti hatások
- Stressz és biztonság: A túlzott stressz vagy bizonytalan környezet gátolhatja az érzelmi fejlődést. A stabil és biztonságos környezet ezzel szemben támogatja azt.
- Gazdasági helyzet: Anyagi bizonytalanságok vagy szegénység érzelmi instabilitást eredményezhet.
- Környezeti stimuláció: Az érzelmi fejlődéshez szükséges, hogy a gyermek változatos, de nem túlterhelő érzelmi ingereket tapasztaljon.
6. Nevelési programok és tanulás
- Érzelemszabályozás tanítása: Tudatos fejlesztő programok (pl. érzelmi intelligencia tréningek) segíthetik a gyermek érzelmi képességeinek fejlődését.
- Játék és kreatív tevékenységek: A játék során a gyerekek megtanulják felismerni és kifejezni érzelmeiket, valamint kezelni azokat.
Az érzelemszabályozás jól tanítható pl. a Pillanatkapitány könyvben található 10 hetes program segítségével, amellyel a gyermekeddel együtt játékosan sajátíthatjátok el azokat a módszereket, amik segítenek az érzelem- és a figyelemkontroll kialakításában.
Pillanat kapitány
Érzelemszabályozás és figyelemkotroll program interaktív mindfulness mesékkel és játékos gyakorlatokkal.
Az érzelemszabályozás során olyan játékos feladatokkal, minta a Szívmanó nyugilégzés kártyák lapjain található tudatos légzés technikákkal is segíthettek a mindennapokban a gyerkekenek.
Szívmanó nyugilégzés kártya
A tudatos légzés egy könnyen elsajátítható technika, amit a gyerekek bármikor és bárhol használhatnak, amely felnőttként is támogatja őket a stressz kezelésében és az egészséges életmód fenntartásában.
A gyermek érzelmi fejlődését együttesen befolyásolják a biológiai adottságai, a családi és társadalmi környezete, valamint a pszichológiai és környezeti tényezők. A pozitív példák, a biztonságos kapcsolatok és a támogató nevelési környezet mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermek érzelmileg stabil és magabiztos felnőtté váljon. Míg egyes tényezőkön (pl. genetika) nem tudunk változtatni, addig más tényezőkön (pl. szülői minta, környezeti stimuláció, iskolaválasztás, az érzelmek tanítása) igen éppen ezért érdemes ezekkel támogatni a fejlődést.
Forrás:
Eisenberg, N., Spinrad, T. L., & Eggum, N. D. (2010): Emotion-Related Self-Regulation and Its Relation to Children’s Maladjustment, Child Development
Denham, S. A. (1998): Emotional Development in Young Children, New York: Guilford Press
Kochanska, G., Aksan, N., & Joy, M. E. (2007): Children’s Fearfulness as a Moderator of Parenting in Early Socialization: Two Longitudinal Studies, Child Development
Fox, N. A., & Calkins, S. D. (2003): The Development of Self-Regulation: Biological and Behavioral Regulation in Context, Developmental Psychology
