Az egyik kisgyermek minden reggel sír, amikor a szülei elmennek, a másik sírva fakad, mert nem úgy sikerült a rajza, ahogyan szerette volna, a harmadik dühösen lökdös másokat, ha zavarják játék közben. Ahhoz, hogy óvodapedagógusként ezeket a helyzeteket kezelni tudd, különösen fontos megtanulni felismerni a gyermekek érzelmeit és segíteni a gyerekeknek az érzelemkezelésben.
Az óvodáskor a társas és érzelmi fejlődés egyik legmeghatározóbb időszaka. A gyerekek most kezdik megtanulni, hogyan ismerjék fel és fejezzék ki érzéseiket, valamint hogyan kezeljék azokat a helyzeteket, amelyek frusztrációt, szomorúságot vagy dühöt váltanak ki belőlük. Az óvodapedagógusok szerepe ebben kiemelten fontos: ha időben felismerik a gyermek érzelmeit, segíteni tudnak abban, hogy az egészséges módon dolgozza fel őket.
Hogyan ismerheted fel a gyerekek érzelmeit?
A testbeszéd és a mimika árulkodó lehet:
- A mosoly, a sírás, a homlokráncolás, vagy a szomorú tekintet az érzelmi állapot jelei lehetnek.
- Egy visszahúzódó testtartás, nyugtalan mozgás, vagy ökölbe szorított kéz szintén érzelmeket tükrözhet.
- A játék során megjelenő agresszió, fantáziaelemek, vagy ismétlődő cselekvések érzelmi konfliktusokat jelezhetnek.
A gyermek beszéde és nyelvi jelei is sokat elárulnak:
A kisgyerekek gyakran egyszerű szavakban fejezik ki érzéseiket, például „haragszom” vagy „fáj” és olyan is van, hogy pusztán erős hatású vagy csúnya szavakat használnak, hogy kifejezzenek egy erős érzelmet és odafigyeljenek rájuk pl. „buta” vagy „hülye”. Emellett a beszéd hangszíne, hangerőssége vagy ritmusa is sokat elárul arról, hogyan érez a gyerek.
Sokat megtudhatunk abból is, hogyan kapcsolódik a gyermek a csoport többi tagjához, hiszen a rendszeres konfliktusok, a barátkozás nehézségei, vagy a csoporttársaktól való távolságtartás szorongásra vagy más érzelmi problémára utalhatnak. Emellett a csoportban betöltött szerep is sokatmondó lehet. Az a gyerek, aki mindig a háttérben marad, vagy épp dominálni próbál, érzelmi kihívásokkal küzdhet.
Hogyan segíthetsz óvodapedagógusként a gyerekeknek az érzelmek kezelésében?
1. Állj hozzá empatikusan!
- Hallgasd meg a gyerekeket, és mutassa ki, hogy megérti érzéseiket. Például: „Látom, hogy most szomorú vagy. Szeretnél mesélni róla?”
- Tegye világossá, hogy minden érzés megengedett, még a düh vagy a szomorúság is, de az érzések kifejezésének módja számít.
Az olyan pozitív pszichológiai programok, mint a nemzetközileg is elismert Boldogságóra program, sokat segíthetnek abban, hogy a gyerekek empátiája fejlődjön és erősebb, békésebb közösség jöjjön létre az óvodában.
Boldogságóra Integrált Program
A program kiemelt küldetése, hogy a pozitív pszichológia eredményeire építve adjon ötleteket és módszertani segítséget a boldogságra való képesség fejlesztéséhez az óvodás és iskolás korosztály számára.
Boldogságóra könyvek
- Több mint 200 személyiségfejlesztő játék, gyakorlat, könyvenként!
- Korcsoportonkénti igények szerint összeállított feladatok (3-6, 6-10, 10-14, 14-20 éveseknek)
- Óvodai, iskolai és otthoni használatra
2. Tanítsd a gyerekeknek az érzelemszabályozást!
- Tanítsd meg a gyerekeket szavakkal kifejezni az érzéseiket (pl. „Elmondhatod, ha mérges vagy, ahelyett, hogy eldobnád a játékot”).
Taníts nekik önnyugtató módszereket, például mély légzést vagy lassú számolást! Ilyeneket sajátíthattok el játékos módon a Szívmanó nyugilégzés kártyákkal is.
Szívmanó nyugilégzés kártya
A tudatos légzés egy könnyen elsajátítható technika, amit a gyerekek bármikor és bárhol használhatnak, amely felnőttként is támogatja őket a stressz kezelésében és az egészséges életmód fenntartásában.
3. Támogasd a gyerekeket az érzelmek meg- és felismerésében!
- Kártyák segítségével (pl. Szívmanó kártya) tanítsd meg az érzelmek felismerését és megnevezését!
- Szerepjátékok vagy bábozás: Játsszatok el egyszerű konfliktushelyzeteket, hogy a gyerekek gyakorolják az érzelemszabályozást és a megoldáskeresést.
- Olvassatok meséket! Az érzelmeket bemutató mesék segítenek a gyerekeknek megérteni saját érzéseiket és mások érzelmeit.
Szívmanó kártya
Szívmanó oldalán játékosan sajátíthatja el a gyermeked 28 különféle érzelem felismerését
A fejlesztés során teremts olyan környezetet, ahol a gyerekek szabadon kifejezhetik magukat. A stabil napirend is sokat segíthet a szorongás csökkentésében és az érzelmi egyensúly fenntartásában.
Ha gyakoriak a konfliktusok a csoportban fontos, hogy ne csak a konfliktusok kezelésében segíts, hanem a közösség egységén is dolgozz, ezáltal békésebb érzelmi környezetet teremtve a gyerekeknek. A konfliktuskezelésben segít, ha megkérdezed a gyerekeket mit kellett volna tenni az adott szituációban, hogy a saját szavaikkal mondják el mi a megfelelő viselkedés, ezáltal jobban azonosulnak vele.
Mivel a nehéz óvodai érzelmi helyzetek hátterében gyakran otthoni problémák is állnak, érdemes bevonni a szülőket is, hogy ők is elkezdjék tudatosan támogatni gyermekük érzelmi fejlődését. Lehet játékokat vagy könyveket ajánlani az érzelemkontroll fejlesztésére (mint pl. a Pillanatkapitány könyv, amely egy 10 hetes érzelemszabályozó és figyelemkontroll program) vagy meghívni a szülőket is egy-egy Boldogságóra foglalkozásra.
Pillanat kapitány
Érzelemszabályozás és figyelemkotroll program interaktív mindfulness mesékkel és játékos gyakorlatokkal.
Forrás:
Denham, S. A., Bassett, H. H., & Zinsser, K. (2012). „Early Childhood Teachers as Socializers of Young Children’s Emotional Competence.”
Graziano, P. A., Reavis, R. D., Keane, S. P., & Calkins, S. D. (2007). „The Role of Emotion Regulation in Children’s Early Academic Success.”
Blair, C., & Razza, R. P. (2007). „Relating Effortful Control, Executive Function, and False Belief Understanding to Emerging Math and Literacy Ability in Kindergarten.”
