Kreatív érzelmek: Rajzolás, festés, gyurmázás az érzelmi nevelés szolgálatában. – A művészeti tevékenységek szerepe az érzelmek feldolgozásában és kifejezésében.

Ingyenes 7 napos mindfulness kihívás
Szakadj ki a stressz fogságából - bizonyítottan működő meditációs gyakorlatokkal

Az érzelmek megértése és feldolgozása kulcsfontosságú a gyermekek érzelmi fejlődésében, a szavak azonban sokszor nem elegendők ahhoz, hogy pontosan kifejezzék, mit érzünk – ilyenkor a művészet nyelve segíthet. A rajzolás, festés, gyurmázás és más alkotó tevékenységek lehetőséget adnak a gyermekeknek (és a felnőtteknek is) arra, hogy nonverbális módon dolgozzák fel érzéseiket, és kifejezzék azokat egy biztonságos, kreatív térben.

JamesCaterall (1999) vizsgálata például kimutatta, hogy a művészetekben való részvétel pozitív hatással van a gyermekek érzelmi és szociális fejlődésére. Judith Burton (1999) kutatása pedig megállapította, hogy a művészeti tevékenységek elősegítik az érzelmi kifejezést és a kreatív gondolkodást.

Hogyan segítik a művészeti tevékenységek az érzelmek felismerését, feldolgozását és kifejezését és milyen módszerekkel támogathatjuk a gyermekeket az érzelmi nevelés ezen formájában?

A művészeti tevékenységek (rajzolás, festés, gyurmázás, zene, tánc, drámajáték) hatékony eszközök a gyermekek számára az érzelmeik kifejezésére és feldolgozására. Az óvodáskorú gyermekek sokszor még nem tudják szavakkal megfogalmazni az érzéseiket, ezért a művészet segít nekik vizuálisan, mozgással vagy hangokkal megmutatni, ami bennük zajlik.

Hogyan segítenek?

1. Segítenek az érzelmek kifejezésében: A gyerekek a művészeten keresztül szabadon kifejezhetik az örömöt, a szomorúságot, a haragot vagy a félelmet.

Bátoríthatjuk a gyerekeket, hogy az érzéseiket színekkel fejezzék ki, és meséljék el, miért azt a színt használták a rajzukban.

2. Csökkentik a stresszt és a szorongást: Az alkotás folyamata segíti a gyermekeket a feszültség levezetésében és a belső harmónia megteremtésében.

Az agyag vagy gyurma formázása például nyugtató hatású, és segíthet a belső feszültség oldásában.

3. Fejlesztik az érzelmek tudatosítását: A gyerekek jobban megérthetik saját érzéseiket, ha egy alkotáson keresztül megmutathatják őket. Ha például egy gyermek félelmet vagy szomorúságot ábrázol egy rajzon, könnyebben tud róla beszélni a felnőttekkel.

Az érzelmek tanulásában és tudatosításában segítenek a Szívmanó kártyák is.

Szívmanó kártya

Szívmanó oldalán játékosan sajátíthatja el a gyermeked 28 különféle érzelem felismerését

4. Segítik a kommunikációt és az önkifejezést: A művészet lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek akkor is kifejezzék magukat, ha nem tudják pontosan elmondani, mit éreznek. Például egy zenei improvizáció során a gyermek a hangszerekkel mutathatja meg az érzelmeit, anélkül hogy szavakat használna.

5. Sikerélményt adnak: A művészeti tevékenységek során a gyermekek megtapasztalják a kreativitás örömét, ami növeli az önbizalmukat. Egy saját festmény vagy kézműves alkotás elkészítése például büszkeséget és pozitív önértékelést adhat a gyermeknek.

6. Lehetőséget adnak a feldolgozásra és elengedésre: A gyermekeknek időre van szükségük az érzelmeik feldolgozására és az alkotás segít nekik átkeretezni, újraélni vagy elengedni a nehéz érzéseket. Ha például egy gyermek konfliktust él át az óvodában, egy mesés szerepjáték segíthet neki új szemszögből látni a helyzetet. (ilyen meséket találhattok például a Pillanatkapitány könyvben is, ami ötleteket adhat a szerepjátékhoz és egy 10 érzelemszabályozás és figyelemkontroll programot is találhattok benne)

Pillanat kapitány

Érzelemszabályozás és figyelemkotroll program interaktív mindfulness mesékkel és játékos gyakorlatokkal.

7. Erősítik a társas készségeket: A közös alkotás segíti a gyermekek együttműködését, türelmét és mások érzéseinek megértését. Egy közös falfestmény vagy csoportos bábjáték során a gyermekek megtanulnak figyelni egymásra és közösen dolgozni.

8. Megnyugtató és strukturált tevékenységet biztosítanak: A művészeti tevékenységek ismétlődő mozdulatai (pl. színezés, festés, gyöngyfűzés) megnyugtatják az idegrendszert és segítenek a gyermekeknek szabályozni az érzelmeiket. Például egy zaklatott gyermek a ritmikus festéssel vagy agyagozással megnyugodhat.

A Szívmanó Nyugilégzés kártyák segíthenek játékosan elsajátítani azokat a technikákat, amikkel a gyermeked meg tudja nyugtatni magát nehéz helyzetekben.

Szívmanó nyugilégzés kártya

A tudatos légzés egy könnyen elsajátítható technika, amit a gyerekek bármikor és bárhol használhatnak, amely felnőttként is támogatja őket a stressz kezelésében és az egészséges életmód fenntartásában.

Ötletek, hogyan segítsünk az érzelmek kifejezésében és feldolgozásában művészeti tevékenységekkel óvodáskorban

1. Érzelemrajz

Miben segít? Az érzelmek vizuális kifejezésében, önismeret fejlesztésében.

Hogyan használjuk?

  • Kérjük meg a gyermeket, hogy rajzoljon egy képet arról, hogyan érzi magát.
  • Használhat érzelmekhez kapcsolódó színeket (pl. piros a haragra, kék a szomorúságra).
  • Megkérdezhetjük: „Meséld el, mit rajzoltál!”, hogy segítsük az érzelmek tudatosítását.

2. Érzelemálarc készítése

Miben segít? Az érzelmek felismerésében és tudatosításában.



Hogyan használjuk?

  • Készítsünk kartonból vagy papírból arcmaszkokat különböző érzelmekkel (vidám, szomorú, mérges, félős).
  • A gyermekek válasszanak egyet, majd játsszanak el egy hozzá kapcsolódó történetet.
  • Beszéljük meg, mikor érezték magukat hasonlóan.


3. Zenei érzelemjáték

Miben segít? A feszültség oldásában és az érzelmek nonverbális kifejezésében.

Hogyan használjuk?

  • Játsszunk különböző tempójú és hangulatú zenéket, és kérjük meg a gyerekeket, hogy mozogjanak vagy rajzoljanak a zene ritmusára.
  • Beszélgessünk róla: „Milyen érzést keltett benned ez a zene?”


4. Szabad festés ujjakkal vagy szivaccsal

Miben segít? Az érzelmek felszínre hozásában és a feszültség levezetésében.

Hogyan használjuk?

  • Adjunk a gyermekeknek festéket és hagyjuk, hogy szabadon fessenek az ujjaikkal vagy egy szivaccsal.
  • Nem kell irányítani, csak figyeljük meg, milyen színeket és formákat választanak.
  • Segíthet a stressz, düh vagy öröm vizuális megjelenítésében.

 
5. Bábkészítés és bábjáték

Miben segít? Az érzelmek eljátszásában és a problémák feldolgozásában.

Hogyan használjuk?

  • Készítsünk egyszerű bábokat (zokniból, papírzacskóból, filcből).
  • A gyerekek eljátszhatnak velük egy konfliktushelyzetet vagy félelmet keltő eseményt (pl. elválás a szülőtől, baráti vita).
  • Segít áttételes módon feldolgozni az érzelmeket.

 
6. „Tépj és ragassz!”: Kollázs az érzésekről

Miben segít? Az érzelmek kiélésében és az önkifejezésben.

Hogyan használjuk?

  • Adjunk a gyermekeknek színes papírokat, újságokat és hagyjuk, hogy széttépjék, kivágják és összeragasszák egy olyan képpé, ami az érzéseiket kifejezi.
  • „Szerinted milyen érzést mutat a képed?” – beszélgessünk róla.
  • A tépkedés önmagában is feszültségoldó hatású lehet.

 
7. „Érzelmes tánc”: Mozgás és önkifejezés

Miben segít? A testtudatosság és az érzelemszabályozás fejlesztésében.

Hogyan használjuk?

  • Mondjunk egy érzelmet (pl. öröm, harag, nyugalom), és a gyermek táncolja el vagy mozogja ki, ahogy jólesik neki.
  • Használhatunk kendőket, sálakat vagy más kiegészítőket is a mozgáshoz.
  • Ha egy gyermek feszültséggel teli, segíthet neki a dühös mozgás után a lassú, nyugtató mozdulatok felé terelni a figyelmét.

 
8. „Érzelemmesék”: Történetalkotás és dramatizálás

Miben segít? Az érzelmek átélésében és a helyzetek megoldásában.

Hogyan használjuk?

  • Kezdjünk el egy történetet, pl.: „Volt egyszer egy kisfiú/kislány, aki nagyon félt a sötétben…”
  • Kérjük meg a gyerekeket, hogy folytassák a mesét, úgy, hogy a szereplő végül megtanulja kezelni az érzését.
  • Eljátszhatják vagy el is bábozhatják a történetet.

A művészeti tevékenységek nem csak segítenek megérteni, feldolgozni és kifejezni az érzelmeket, miközben fejlesztik a gyermekek önismeretét és kreativitását, hanem terápiás hatással is bírnak, hiszen segítenek oldani a feszültséget, növelni az önbizalmat és fejleszteni az érzelmi intelligenciát.

Forrás:

James Catterall, Richard Chapleau és John Iwanaga (1999): „Involvement in the Arts and Human Development: General Involvement and Intensive Involvement In Music and Theater Arts” – Champions of Change: The Impact of the Arts on Learning

Judith Burton, Robert Horowitz és Hal Abeles (1999): „Learning In and Through the Arts: Curriculum Implications” – Champions of Change: The Impact of the Arts on Learning

James S. Catterall (2009): „Doing Well and Doing Good by Doing Art: The Effects of Education in the Visual and Performing Arts on the Achievements and Values of Young Adults” – I-Group Books

Ha neked hasznos volt, másoknak is az lehet! Segíts eljuttatni azokhoz is!

Miről szeretnél ma olvasni?

Kategóriák

Bagdi Bella

pszichológus, coach
mindfulness tanár (MBSR, MBCT)
tudatos önegyüttérzés tanár (MSC)

Emberi életet élni azt jelenti, hogy szembe kell néznünk a fájdalommal. Az élet nehéz, mindenki számára. De ezt elfelejthetjük, és a küzdelmeket annak a jeleként értelmezhetjük, hogy „valami baj van velem”. Az én célom, hogy segítsek kialakítani olyan mentális erőforrásokat, amelyek által lelkileg ellenállóbbá válsz az élet kihívásaival szemben, aminek hatására több boldogságot és békét teremthetsz a testedben és az elmédben, továbbá nagyobb bátorságod lesz kibontakoztatni önmagad.

Kövess a közösségi médiában

Ha szeretnél első kézből értesülni írásaimról, tanfolyamaimról, előadásaimról vagy egyéb rendezvényeimről, a hírlevél a legbiztosabb módja, hogy mindezekről időben értesülj!

Ingyenes 7 napos önegyüttérzés kihívás​
Szelídítsd meg a benned élő kritikust - avagy fedezd fel az önegyüttérzés erejét!

Neked ajánljuk még

Robban a bomba! – Dühkitörések kezelése az osztályteremben. – Gyakorlati stratégiák a dühös, frusztrált gyerekek megnyugtatására.

A gyerekek együttélése néha viharos, ezért az iskolai osztályokban konfliktusok alakulhatnak ki, néhány gyerek verekedhet, másoknak dühkitörései lehetnek. Mi ennek az oka és hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket okosan? Miért robbanhatnak ki konfliktusok az osztályokban? Ennek számos oka lehet. A gyermekek egyéni jellemzői, a tantermi dinamika, a pedagógiai módszerek valamint

Tovább olvasom »
Milyen tényezők befolyásolják a gyermekek érzelmi fejlődését?

Sokan azt hiszik, hogy a gyermekük akaratossága, makacsssága vagy türelmetlensége egyféle veleszületett jellemhiba, amin nem lehet változtatni. Gyakran mondják is, hogy ezt az apjától örökölte vagy pont olyan szemtelen, mint az anyja. Pedig valójában a gyermekek érzelmi fejlődését számos tényező befolyásolja, amelyek biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőkből tevődnek össze. A

Tovább olvasom »
Az érzelmi szabályozást tanítani kell, vagy a gyerekek természetesen tanulják?

Miközben mi éljük az életünket, gyermekünk figyel és tanul. Tudja mit teszünk, ha mérgesek vagyunk. Tudja, hogyan reagálunk a stresszes helyzetekre és azt is, mikor örülünk. Megtanulja tőlünk az élet számtalan dolgát. De vajon az érzelemszabályozást is képes eltanulni tőlünk? Az érzelemszabályozás összetett folyamat, amely részben természetesen fejlődik, részben pedig

Tovább olvasom »