Panka okos diák, mégis izgul a dolgozatok előtt, ezért sokkal rosszabb eredményt ér el, mint a valós tudása.
Máté családja nehéz időszakon megy át, ezért ő is feszült, ami miatt folyton ellenáll a tanári utasításoknak.
Vili mostanában megtalálta a helyét az osztályban, jól érzi magát, ezért aktívabb az órákon is, mer kérdezni, feladatokat vállal.
A gyerekek érzelmi állapota nagyban befolyásolja a tanulási folyamatot, a teljesítményt, a pedagógus-diák kapcsolatot és az iskolai légkört egyaránt. Az érzelmek nemcsak a tanulási motivációban és a memóriában játszanak szerepet, hanem a társas kapcsolatok és az önszabályozás fejlődésében is éppen ezért fontos, hogy figyelembe vegyük a gyerekek érzéseit és segítsünk nekik megtanulni kezelni azokat.
Hogyan és mire vannak hatással az érzelmek a tanítás során?
1. Az érzelmek hatása a tanulási folyamatra
- A pozitív érzelmek például az öröm vagy az érdeklődés fokozzák a tanulási kedvet és az elköteleződést, míg a negatív érzelmek, mint a félelem vagy a szorongás gátolhatják a tanulást.
- Az érzelmek befolyásolják a figyelmi folyamatokat is. Egy pozitív érzelmi állapot segíti a fókuszálást, míg a stressz és a szorongás csökkentheti a koncentrációt.
- Az érzelmek erőteljesen hatnak a memória működésére. Az érzelmileg jelentős információk könnyebben megmaradnak a hosszú távú memóriában.
- A pozitív érzelmi állapot serkenti a kreativitást és az innovatív gondolkodást, míg a stressz és a düh beszűkítheti a gondolkodást.
2. Az érzelmek szerepe a társas kapcsolatokban
- Az empatikus, támogató pedagógus erős érzelmi kötődést alakíthat ki a diákokkal, amely elősegíti a tanulási folyamatot és a motivációt.
- Az érzelmi intelligencia fejlesztése hozzájárul a jobb konfliktuskezeléshez, az empátiához és a csoportos együttműködéshez.
- A pozitív érzelmek erősítik az osztályközösséget, míg a negatív érzelmek (pl. rivalizálás, kiközösítés) ronthatják az együttműködést és a tanulási hatékonyságot.
3. Az érzelmek hatása az önszabályozásra
- Az érzelmek hatékony kezelése segíti a diákokat abban, hogy stresszes helyzetekben is helytálljanak, például dolgozatok vagy nyilvános szereplés során.
- Az érzelmek kezelésének képessége elősegíti, hogy a diákok jobban tudják kezelni a kudarcból eredő frusztrációt, és motiváltak maradjanak.
4. Az érzelmek oktatásban betöltött hosszú távú szerepe
- A pozitív érzelmi tapasztalatok növelik a diákok önbizalmát és hitüket abban, hogy képesek sikeresen teljesíteni.
- Az iskolai környezetben az érzelmek megértése és kezelése olyan készség, amely egész életük során támogatja a gyerekeket, mind a szakmai, mind a magánéletükben.
Az érzelmek kezelésének tanítása (pl. empátia, érzelemszabályozás) javítja a gyermekek szociális készségeit, amelyek kulcsfontosságúak a társadalmi beilleszkedéshez. Ebben segíthet például a Pillanatkapitány könyv amely egy 10 hetes érzelemszabályozó és figyelemkontroll program.
Pillanat kapitány
Érzelemszabályozás és figyelemkotroll program interaktív mindfulness mesékkel és játékos gyakorlatokkal.
5. Az érzelmek pedagógiai szempontból való felhasználása
- A dicséret és az elismerés pozitív érzelmeket vált ki, ami javítja a gyerekek motivációját és önbizalmát.
- A támogató tantermi környezet elősegíti a tanulási folyamatot, mivel csökkenti a diákok szorongását.
- A tananyag érzelmi szempontból történő feldolgozása (pl. történetek, drámajáték) erősíti a tanulók elköteleződését.
6. Kihívások és figyelmeztetések
- A túlzott elvárások, a teljesítménykényszer és a nem megfelelő pedagógiai megközelítések negatív érzelmi hatásokat eredményezhetnek.
- A pedagógusoknak figyelembe kell venniük, hogy minden gyermek egyedi érzelmi háttérrel és szükségletekkel rendelkezik.
Hogyan teremthet egy pedagógus érzelmileg biztonságosabb tanulási környezetet és mit tehet a szülő?
Az érzelmileg biztonságos tanulási környezet megteremtése a pedagógus és a szülő közös feladata, amely megkönnyíti a gyermekek tanulását, növeli a motivációt és elősegíti a a gyerekek érzelmi stabilitását is.
Hogyan teremthet érzelmileg biztonságos környezetet a pedagógus?
1. Az első lépés a bizalmas tanár-diák kapcsolat kialakítása:
- Hallgasd meg a diákokat türelemmel, ítélkezés nélkül! Kérdezd meg, hogyan érzik magukat, és vedd figyelembe a véleményüket!
- Adj mindenkinek személyes figyelmet, hogy érezze, fontos számodra!
2. Fontos a pozitív osztálylégkör megteremtése is.
- Támogasd az elfogadó közeg kialakítását! Hangsúlyozd, hogy az osztályterem egy olyan hely, ahol mindenki véleménye és érzései értékesek.
- Bátorítsd a diákokat, hogy szabadon beszéljenek érzéseikről, problémáikról.
- Szervezz csoportos tevékenységeket, amelyek erősítik a csapatszellemet és a társas támogatást.
3. Legyenek a szabályok tisztességesek és következetesek!
- Alakíts ki egyértelmű szabályokat, és ezek betartását következetesen, de emberségesen kérd számon!
- A kiszámítható tanári viselkedés csökkenti a gyerekek szorongását.
4. Támogasd a gyerekeket pozitív megerősítéssel és dicsérettel!
- Koncentrálj a diákok erőfeszítéseire és fejlődésére, ne csak az eredményeikre!
- Használj gyakran dicséretet, de legyen az őszinte és konkrét (pl. „Nagyon jó ötlet volt, hogy így oldottad meg a feladatot!”).
5. Tanítsd meg a gyerekeket azt érzelemszabályozásra!
- Mutass példát arra, hogyan lehet nehéz érzelmeket kezelni.
Taníts légzési gyakorlatokat a gyerekeknek a stressz kezelésére! (ilyeneket tanulhatsz meg a Pillanatkapitány című könyvből)
6. Hangsúlyozd, hogy mindenki más-más képességekkel és erősségekkel rendelkezik, és ezt értékeld is.
Mit tehetsz szülőként?
1. Szülőként az első és legfontosabb feladatod az érzelmi támogatás biztosítása
- Hallgasd meg a gyermekedet türelemmel és vedd komolyan az érzéseit!
- Adj neki teret, hogy megoszthassa a problémáit anélkül, hogy ítélkeznél vagy túlságosan kritikus lennél!
2. Tanítsd meg gyermekedet az érzelmek kezelésére!
- Segíts a gyermeknek szavakat találni az érzéseire (pl. „Úgy látom, most szomorú vagy. Jól gondolom?”).
- Bátorítsd arra, hogy keressen megoldásokat az érzelmi nehézségekre.
- Használjatok játékos módszereket pl. Szívmanó kártyákat az érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Szívmanó kártya
Szívmanó oldalán játékosan sajátíthatja el a gyermeked 28 különféle érzelem felismerését
Szívmanó nyugilégzés kártya
A tudatos légzés egy könnyen elsajátítható technika, amit a gyerekek bármikor és bárhol használhatnak, amely felnőttként is támogatja őket a stressz kezelésében és az egészséges életmód fenntartásában.
3. Alakíts ki támogató otthoni légkört!
- Az otthonotok legyen olyan hely, ahol a gyermek megnyugodhat és feltöltődhet.
- Próbáld minimalizálni a reggeli feszültséget, hogy pozitívabban induljon az iskolai nap.
4. Működj együtt a pedagógusokkal!
- Tarts kapcsolatot a pedagógusokkal és szükség esetén ossz meg velük fontos információkat a gyermeked érzelmi állapotáról.
- Dolgozzatok közösen a megoldásokon, ha érzelmi problémák merülnek fel.
5. Csökkentsd a tanulási nyomást!
- Ne helyezz túl nagy hangsúlyt a teljesítményre, és értékeld a gyermek erőfeszítéseit.
- Támogasd a gyermek kiegyensúlyozott időbeosztását, amelyben jut idő pihenésre és játékra is.
6. Fontos a példamutatás is
Mutass jó példát arra a gyermekednek, hogyan kezeled a saját érzelmeidet megfelelő módon, hiszen a gyermek a példádból tanul a legtöbbet.
Pedagógusként empatikus hozzáállással, tisztességes szabályokkal és a pozitív kapcsolatok elősegítésével, szülőként az érzelmi támogatás biztosításával, a stressz csökkentésével és a tanárokkal való együttműködéssel tehetünk a legtöbbet a gyerekek érzelmi kontrolljának fejlődésért. Ez a két tényező együtt egy olyan támogató hálót hoz létre, amely segíti a gyermeket abban, hogy érzelmileg kiegyensúlyozottabb és tanulásra nyitottabb legyen.
Források:
Kriston Pálma és Pikó Bettina (2018). „Érzelemszabályozás és figyelemkontroll középiskolások körében.” Neveléstudomány: Oktatás, Kutatás, Innováció, 6(4), 83–94.
Jámbori Szilvia, Kőrössy Judit és Szabó Éva (2019). „A reziliencia, az énhatékonyság és az iskolai kötődés szerepe a szándékos önszabályozás folyamatában.” Magyar Pedagógia, 119(1), 75–94.
Miklósi Mónika és munkatársai (2013). „A kognitív érzelemszabályozó mechanizmusok és a szülői én-hatékonyság összefüggései.” Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék.
