A legfrissebb, 2022-es kutatások szerint a 8–15 éves magyar gyerekek átlagosan napi közel 4 órát töltenek okostelefonjuk használatával. Sok szülő amiatt aggódik, hogy emiatt nem mozog eleget a gyerek vagy nem tölt elég időt a tanulással pedig valójában valami egészen más miatt kéne. A digitális eszközök ilyen mértékű használata ugyanis nagy hatással van a gyerekek érzelemszabályozására.
Mit is okoz pontosan?
1. Kapkodás, impulzivitás, meggondolatlanság: Az online világban a válaszok és reakciók azonnaliak, ami hozzájárulhat a gyors érzelmi impulzusokhoz. A közösségi média, az üzenetküldő alkalmazások és más digitális platformok arra ösztönözhetik a gyerekeket, hogy gyorsan reagáljanak, néha anélkül, hogy időt hagynának az érzelmek feldolgozására.
A gyors reakciók növelhetik az impulzivitást és felületesebbé tehetik az érzelemszabályozást, mivel az emberek (különösen a gyerekek és serdülők) nem mindig tanulják meg a gondolkodás és az érzelmi reakcióik átgondolásának fontosságát.
2. Önértékelési problémák: A közösségi média a folyamatos összehasonlítást és az ideálizált képek fogyasztását ösztönzi. Ez hatással van az önértékelésre és az érzelmek kezelésére, mivel a gyerekek hajlamosak arra, hogy külső elismerésre és pozitív visszajelzésekre építsenek. Mindez szorongást, stresszt és alacsonyabb érzelemszabályozási képességet eredményezhet. A negatív kommentek és/vagy a figyelem hiánya erősítheti a negatív érzelmi reakciókat is.
Ezeket a veszélyeket ellensúlyozandó fontos, hogy a gyermekek önbizalma megfelelően támogatva legyen, ebben segítenek a különféle korosztályok számára kifejlesztett Önbizalom kézikönyvek is.
Önbizalom könyvek
Az önbizalom készségét egész életünk során fejleszthetjük, azonban csak a gyermekkorban megszerzett önbizalom az, ami megalapozza azokat a tapasztalásokat, sikerélményeket, amikre a gyermek későbbi személyisége, egészséges önképe épül majd.
3. Túlstimuláció és figyelemzavar: A folyamatos digitális ingerek (játékok, videók, értesítések, közösségi médiás aktivitás) figyelemzavar és koncentrációs problémákat okozhatnak. Ez megnehezíti a gyerekek és fiatalok számára a stresszes helyzetekkel való hatékony megküzdést, mivel az érzelemszabályozás gyakran összefonódik a figyelem fenntartásával. A túlingerlés csökkentheti a gyerekek és fiatalok képességét, hogy hosszabb ideig fókuszáljanak vagy feldolgozzák az érzelmeiket, ami a mentális egészségre és a szociális készségekre is hatással van.
4. A valódi érzelemkezelés hiánya: Az online kapcsolatok sok esetben kevesebb valódi érzelmi interakcióval rendelkeznek, mint a személyes kapcsolatok. Az online kommunikációban gyakran hiányzik a nonverbális jelzések (testbeszéd, arckifejezések) olvasása, ami nehezíti az empátiát és az érzelemszabályozás tanulását.
A gyerekek és fiatalok, akik túlságosan függővé válnak az online világtól, nehezebben tanulják meg, hogyan kezeljék a valós életbeli érzelmi kihívásokat, mivel az online térben az érzelmi reakciók sokszor könnyen elkerülhetők vagy manipulálhatók.
Az érzelmek kifejezése és kezelése akkor is nagyon fontos, ha nincsnek a digitális veszélyeknek kitéve, ami napjainkban szinte elképzelhetetlen. Éppen ezért az érzelemszabályozás kialakításában segítő eszközök lehetnek mind a kamaszok és szüleik számára a Mindfulness kártyák.
50 tudatos jelenlét gyakorlat, amely segít:
- a stresszkezelésben,
- az érzelemszabályozásban,
- a rágódás, agyalás leállításában,
- a tudatosság és az önismeret fejlesztésében,
- és a mindennapi belső béke megteremtésében.
Ugyanakkor az érzelmek kifejezése és szabályozása, már egészen kicsi gyereknél fejleszthető terület amiben segítő eszközök lehetnek a Szívmanó kártyák és egy 10 hetes érzelemszabályozó és figyelemkontroll program a Pillanatkapitány könyv is.
Szívmanó kártya
Szívmanó oldalán játékosan sajátíthatja el a gyermeked 28 különféle érzelem felismerését
Pillanat kapitány
Érzelemszabályozás és figyelemkotroll program interaktív mindfulness mesékkel és játékos gyakorlatokkal.
5. Izolációérzés: A digitális világ lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek elkerüljék a valós, szociális interakciókat. Ha a gyerekek és serdülők túl sok időt töltenek egyedül a képernyők előtt, nem tanulják meg kezelni azokat az érzelmi reakciókat, amelyek a társas helyzetekben jelentkeznek. Az online interakciók során tapasztalt izoláció érzelmi problémákhoz is vezethet, például szorongáshoz, depresszióhoz és a társas kapcsolatok iránti érdeklődés csökkenéséhez.
6. Online bántalmazás (cyberbullying): A cyberbullying súlyos érzelmi következményekkel járhat, mivel az online bántalmazás sokkal nehezebben észlelhető, és az áldozatoknak kevesebb lehetőségük van arra, hogy kezeljék a helyzetet vagy kifejezzék érzéseiket. A cyberbullying növeli az érzelmi megterhelést, szorongást és depressziót, amelyek hosszú távon kihatással vannak a gyerekek és fiatalok érzelemszabályozó képességére, valamint a mentális egészségükre.
7. Még több hiszti: Konok és társai (2024) a digitális eszközök alkalmazásának hatását vizsgálta a gyermekek érzelemszabályozására. Az eredmények azt mutatták, hogy ha a szülők digitális eszközöket adnak a hisztiző gyereküknek, az nem segíti a hiszti kezelését, hanem inkább súlyosbítja az érzelemszabályozási problémákat.
A digitális világ lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek elkerüljék a valódi, személyes társas érintkezéseket. Ha a gyerekek és serdülők túl sok időt töltenek egyedül a képernyők előtt, nem tanulják meg kezelni azokat az érzelmi reakciókat, amelyek a társas helyzetekben jelentkeznek.
Az online világ negatív hatásainak kezelése és a gyerekek érzelemszabályozásának támogatása érdekében fontos tudatosan és kiegyensúlyozott módon beépíteni néhány gyakorlatot a mindennapi életbe:
1. Korlátozott képernyőidő és digitális detox Állítsunk be napi képernyőidő-korlátokat, és biztosítsunk rendszeres „digitális detox” időszakokat (pl. hétvégén, vacsoraidőben), hogy a gyerekek ne érezzék úgy, hogy az online tér az egyetlen módja az érzelmeik kifejezésének.
2. Erősítsük a valós interakciókat! Tartsunk rendszeres, offline családi időt, közös játékokat vagy beszélgetéseket, hogy erősítsük a gyerekek érzelmi kötődését és fejlesszük a szociális készségeiket.
3. Példamutatás a szülők részéről A gyerekek a szülők viselkedését modellezik, ezért ha a szülők tudatosan szabályozzák az online jelenlétüket és megfelelő módon kezelik az érzelmeiket, a gyerekek is könnyebben elsajátítják ezt a készséget.
Legyünk példák abban, hogyan kezeljük az online ingereket, például az érzelmi reakcióinkat a közösségi médián vagy hogyan beszélgetünk a digitális stresszről. Mutassuk meg a gyerekeknek, hogy az érzelmek kifejezése és kezelésének nem szükséges mindig online történnie.
4. Támogassuk az érzelmi beszélgetéseket! Az online tér gyakran megnehezíti az érzelmek kifejezését, de a beszélgetés és az érzelmek kifejezése segít a gyerekeknek jobban megérteni és kezelni azokat.
Minden nap szánjunk időt arra, hogy beszélgessünk a gyerekekkel az érzéseikről, akár online élményeikről, akár személyes tapasztalataikról. A szülők nyitottsága és figyelme segít a gyerekeknek abban, hogy megtanulják kezelni az érzelmeiket és megbirkózni a negatív hatásokkal.
5. Tanítsuk meg a digitális és érzelmi határok kezelését A gyerekeknek tudniuk kell, hogyan állítsanak fel egészséges határokat az online világban, hogy megőrizzék érzelmi jólétüket, ezért segítsünk a gyerekeknek felismerni, amikor egy online interakció vagy egy alkalmazás negatívan befolyásolja az érzelmeiket, és támogassuk őket abban, hogy korlátozzák a hasonló élményeket. Használjunk olyan technikákat, mint a pihenésre való szüneteltetés, a közösségi média fiókok ideiglenes szüneteltetése vagy az online bántalmazás elleni megelőző intézkedések!
6. Digitális és érzelmi oktatás Az érzelmi intelligencia és az online világ tudatos használata a gyerekek számára hosszú távon segít, hogy jobban megértsék saját érzelmeiket és kezeljék az online ingereket.
Oktassuk a gyerekeket a digitális világról, az online bántalmazás veszélyeiről és az érzelmeik kezelésének fontosságáról. Használjunk játékokat, könyveket és más oktatási eszközöket, hogy tanítsuk meg nekik az érzelemszabályozást az online környezetben is.
7. Segítsünk a szociális készségek fejlesztésében A szociális készségek erősítése segíti a gyerekeket abban, hogy jobban kezeljék az online világban tapasztalt érzelmi hatásokat, és jobban érezzék magukat az offline interakciók során is. Ösztönözzük a gyerekeket, hogy vegyenek részt közösségi programokban, csapatjátékokban, sportban vagy más olyan tevékenységekben, ahol fejleszthetik a szociális készségeiket és az érzelemszabályozásukat!
8. Tartsuk szem előtt a gyerekek egyéni szükségleteit! Figyeljük meg, hogyan reagál a gyerek az online világra, és alkalmazzunk egyedi megközelítéseket az érzelemszabályozás fejlesztésére, legyen szó egyéni határokról, digitális szünetekről vagy más támogató intézkedésekről.
A digitális világ negatív hatásainak csökkentése érdekében fontos, hogy szülőként aktívan támogassuk a gyerekek érzelemszabályozását. A képernyőidő korlátozása, a valódi kapcsolatok erősítése, a digitális és érzelmi határok tudatos kezelése, valamint az érzelmi beszélgetések segítenek abban, hogy a gyerekek megtanulják megfelelően kezelni az online világ hatásait, és egészséges módon szabályozzák érzelmeiket.
A digitális eszközök hatásait az érzelemszabályozásra több kutatás is vizsgálta. Íme három jelentős tanulmány:
Forrás:
https://nmhh.hu/cikk/243740/Napi_4_orat_jatszik_a_gyermek_a_telefonjaval_Veled_mennyit
Konok Veronika, Caroline Fitzpatrick (2024) A digitális eszközök hatása a gyermekek érzelemszabályozására, Frontiers in Child and Adolescent Psychiatry
Martinka Dia (2024) Az okoseszközök hatása a gyerekek viselkedésére, Hajraegeszseg.hu
