Miközben mi éljük az életünket, gyermekünk figyel és tanul. Tudja mit teszünk, ha mérgesek vagyunk. Tudja, hogyan reagálunk a stresszes helyzetekre és azt is, mikor örülünk. Megtanulja tőlünk az élet számtalan dolgát. De vajon az érzelemszabályozást is képes eltanulni tőlünk?
Az érzelemszabályozás összetett folyamat, amely részben természetesen fejlődik, részben pedig tanítás és támogatás révén sajátítható el.
Amit képesek “maguktól” elsajátítani a gyerekek:
- Biológiai alapok: A gyermekek veleszületett képességekkel rendelkeznek az érzelmeik kifejezésére, például sírással, nevetéssel vagy arckifejezésekkel. Ahogy fejlődnek, idegrendszerük és agyi funkcióik (például a prefrontális kéreg) érettebbé válnak, ami az érzelmek jobb kontrollját teszi lehetővé.
- Szociális tanulás: A gyerekek a környezetükből – szülők, testvérek, barátok és más modellek viselkedése alapján – intuitív módon tanulják, hogyan reagáljanak különböző helyzetekben.
Amiben segíthet az érzelemkezelés tanítása:
- Modellállítás: A szülők és gondozók példamutatása kulcsfontosságú. Ha egy gyermek azt látja, hogy a felnőttek higgadtan és konstruktívan kezelik az érzelmeket, könnyebben sajátít el hasonló mintákat.
- Irányított tanulás: Az érzelemszabályozás tudatos tanítást is igényelhet, különösen olyan helyzetekben, ahol a gyermek nem képes önállóan kezelni az érzelmeit. Például taníthatók technikák, mint a mély légzés, az önnyugtatás, vagy a helyzetek újragondolása.
- Támogatás kritikus helyzetekben: Gyakori, hogy a gyerekek impulzív reakciókat mutatnak, például dührohamot kapnak vagy elsírják magukat. Ezekben a helyzetekben a felnőttek megértést, türelmet és iránymutatást nyújtva segíthetnek a gyermeknek megtanulni, hogyan szabályozza érzelmeit.
Egyensúly a természetes fejlődés és a tanítás között
Az érzelemszabályozás nem kizárólag az egyik vagy másik módon alakul ki. A gyermekek belső fejlődése és külső támogatása egymást kiegészítve működik. Például egy gyermek ösztönösen megtanulhatja, hogy az érzelmek kifejezése helyzettől függően változik, de ahhoz, hogy ezt tudatosan és hatékonyan alkalmazza, szüksége lehet felnőttek iránymutatására.
A gyerekek bizonyos mértékig meg tudják tanulni az érzelemszabályozást akkor is, ha nem tanítják nekik tudatosan, de ennek hatékonysága nagymértékben függ a környezeti tényezőktől és a gyerek természetes adottságaitól. Az élethelyzeteik során szerzett tapasztalatokból – például konfliktusokból, csalódásokból vagy örömteli pillanatokból – a gyerekek megtanulhatják, hogy bizonyos reakciók milyen következményekkel járnak. Ha például egy gyerek, aki a hisztije után nem kapja meg, ami miatt hisztizni kezdett, felismerheti, hogy más módszereket kell keresnie az érzelmei kezelésére.
A tanítás nélküli tanulás azonban sokszor nem elegendő arra, hogy a gyerekek elsajátítsák a megfelelő érzelemkezelést. Miért?
1. Hiányzó pozitív példák:
- Ha a környezetükben lévő emberek nem megfelelően kezelik az érzelmeiket (pl. agresszívan reagálnak vagy elnyomják érzelmeiket), a gyerekek is ezekhez a mintákhoz igazodhatnak.
- Negatív környezeti hatások, például gyakori konfliktusok vagy stressz, gátolhatják az egészséges érzelemszabályozás kialakulását.
2. Bonyolult érzelmek kezelése:
- Egyes érzelmek, mint a szorongás, bűntudat vagy frusztráció, túl összetettek lehetnek ahhoz, hogy a gyerekek önállóan tanulják meg kezelni őket. Ilyenkor szükséges a felnőttek tudatos támogatása és iránymutatása.
3. Fejlődési különbségek:
- Egyes gyerekek biológiai vagy személyiségbeli adottságai miatt nehezebben tanulják meg az érzelemszabályozást (pl. impulzívabbak vagy érzékenyebbek), és számukra különösen fontos a tudatos tanítás.
Mi történhet, ha nem kap a gyerek támogatást az érzelemkontroll fejlesztésében?
- Kialakulatlan érzelemszabályozás: Ha egy gyerek nem kap segítséget az érzelmei kezelésében, előfordulhat, hogy felnőttkorában is nehezebben kezeli az érzelmeit.
- Nem kívánatos megküzdési stratégiák: Például elfojtás, dühkitörések, vagy a problémák elkerülése, ami hosszabb távon káros hatással lehet a kapcsolataikra és mentális egészségükre.
A gyerekek tehát tanítás nélkül is képesek bizonyos mértékig megtanulni az érzelemszabályozást, különösen, ha a környezetük pozitív példát mutat és a fejlődésük zavartalan. Ugyanakkor a tudatos tanítás és támogatás jelentősen javíthatja a folyamatot, különösen akkor, ha a körülmények nem ideálisak vagy a gyermek nehezen birkózik meg az érzelmi kihívásokkal.
Az érzelemszabályozás fejlesztésében segítségetekre lehet a Pillanatkapitány könyv, amelyből gyermeked játékosan sajátíthatja el egy 10 hetes program során az érzelem- és a figyelemkontrollt, valamint a mindfulness alapjait. A közös gyakorlás során nem csak a gyermeked, hanem te is sokat megtanulhatsz az érzelmek szabályozásáról, ezáltal jobb példát tudsz mutatni neki, ami a természetes tanulási folyamatokat is elősegíti.
Pillanat kapitány
Érzelemszabályozás és figyelemkotroll program interaktív mindfulness mesékkel és játékos gyakorlatokkal.
Az érzelmek játékos elsajátításához további segítséget jelenthet a Szívmanó kártya is. Kedves rajzokkal szemléltetve Szívmanó a nyugilégzés kártyáiban különféle tudatos légzésgyakorlatokat szemléltetve segíthet gyermekednek az érzelmek kezelésében is.
Szívmanó kártya
Szívmanó oldalán játékosan sajátíthatja el a gyermeked 28 különféle érzelem felismerését
Szívmanó nyugilégzés kártya
A tudatos légzés egy könnyen elsajátítható technika, amit a gyerekek bármikor és bárhol használhatnak, amely felnőttként is támogatja őket a stressz kezelésében és az egészséges életmód fenntartásában.
Forrás:
Kriston Pálma és Pikó Bettina (2018): Érzelemszabályozás és figyelemkontroll középiskolások körében, Neveléstudomány: Oktatás – Kutatás – Innováció 6/4
Bakó Patrícia (2019): Érzelmi intelligencia és érzelemészlelés alsó tagozaton, GRADUS 6/3
Mező Katalin (2018): A kora gyermekkori családi nevelés hatása az érzelmi intelligencia kialakulására és fejlődésére, Családi nevelés 3.
