Szülőként nagy figyelmet fordítunk gyermekünk mozgásfejlődésére, értelmi vagy szociális fejlődésére. Örömmel tölt el minket mi mindent tud már, miben lett ügyesebb, okosabb, mennyi barátja van. Azonban sokkal kevesebbet foglalkozunk az érzelmi fejlődésükkel, pedig ez nem csak ahhoz járul hozzá, hogy jobban viselkedjenek vagy, hogy empatikusak legyenek, hanem ahhoz is, hogy boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak legyenek.
Miért fontos, hogy megismerd a gyermeked érzelmi fejlődésének állomásait? Az érzelmi fejlődés ismerete lehetővé teszi, hogy a szülők és pedagógusok érzékeny, támogató és megfelelő választ adjanak a gyermekek fejlődési igényeire:
1. Ha tisztában vagyunk a gyerekek érzelmi fejlődési szakaszaival, könnyebben megérthetjük, mi zajlik a gyermek fejében és szívében. Mivel az érzelmi fejlődés erősen összefonódik a viselkedéssel, segíthet abban, hogy ne tekintsük „rossznak” vagy „szándékosnak” a gyermekek viselkedését, hanem inkább az életkori sajátosságoknak és érzelmi állapotuknak tulajdonítsuk azokat.
2. Amikor tudjuk, hogy egy adott életkorban a gyermekek mire képesek érzelmileg, jobban megérthetjük, hogyan támogathatjuk őket. Például egy óvodás gyermek még nem képes teljes mértékben megérteni a viselkedésének hosszú távú következményeit, ezért másfajta megközelítést igényel, mint egy tinédzser, aki már képes komplexebb gondolkodásra és érzelmi feldolgozásra. Ha ismerjük az érzelmi fejlődés állomásait, a gyermekek fejlődéséhez igazodva alkalmazhatunk különböző nevelési módszereket.
3. Fontos, hogy megértsük az egyes életkorok jellemző érzelmi kihívásait is. Például a serdülőkori identitásválság vagy a kisgyermekeknél megjelenő félelmek és szorongások könnyebben kezelhetők, ha tisztában vagyunk a fejlődés természetes folyamatával.
4. Ha szülőként és pedagógusként tudjuk, hogy egy adott életkorban milyen érzelmi problémákkal szembesülhetnek a gyerekek, hatékonyabban segíthetjük őket abban, hogy kifejezzék érzéseiket. Ez az önismeret és az érzelmi intelligencia alapját képezi, amely segít a gyerekeknek egészséges kapcsolatok kialakításában a jövőben.
5. A gyerekek érzelmi fejlődése biztonságos érzelmi környezetben zajlik a legjobban. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy mi az, amire a gyermekeknek szükségük van egy-egy fejlődési szakaszban, könnyebben biztosíthatunk számukra érzelmi biztonságot. Egy stabil, támogató környezet segíti őket abban, hogy magabiztos, empatikus és kiegyensúlyozott felnőttek váljanak belőlük.
Carol Dweck (1988) „Growth Mindset” elmélete kimondja, hogy a gyermekek érzelmi rugalmassága és motivációja jelentősen befolyásolható azzal, hogy a hangsúlyt az erőfeszítéseikre és a tanulási folyamatra helyezzük, nem pedig a veleszületett képességeikre, ami hosszú távon fejleszti a kudarcok kezelését.
Melyek az érzelmi fejlődés fő állomásai?
0-2 éves kor (Csecsemő- és kisgyermekkori szakasz)
Érzelmi fejlődés:
- A csecsemők az érzelmi biztonságot a szüleiktől vagy gondozóiktól tapasztalják meg elsősorban az érintés és a hangok révén.
- Az érzelmi kötődés kialakulása: A gyermekek erőteljesen kötődnek a szüleikhez és kezdik megtapasztalni a szeretetet és biztonságot. Ebben a korban alakul ki az ősbizalom. Ahogyan a kicsi most érzi magát, amit megtapasztal a szüleiből és rajtuk keresztül a világból, leteszi az alapját annak, ahogyan a körülötte levő világot látja és ahogyan viszonyul hozzá.
- Az érzelmek felismerése: A csecsemők már korán képesek különbséget tenni az alapvető érzelmek között (boldogság, szomorúság, düh).
Nevelési szempontok:
- A válaszkészség nagyon fontos: figyelj oda a baba szükségleteire (éhség, fájdalom, alvás, stb.)!
- Érzelmi stabilitás biztosítása: Bátorítsd a kötődést, biztosítsd a fizikai és érzelmi közelséget!
- Ne feledd, hogy ez az életszakasz a legfontosabb a szülő-gyermek közötti bizalom alapjainak megteremtésében!
2-6 éves kor (Óvodás kor)
Érzelmi fejlődés:
- A gyermekek ebben a korban egyre inkább képesek felismerni és kifejezni az érzelmeiket, mint például a harag, félelem vagy öröm.
- Az önállóság kezdete: A gyerekek kezdenek különböző érzelmeket átérezni és próbálják kifejezni akaratukat is.
- Szociális készségek fejlődése: A gyerekek ebben a korban tanulnak meg együttműködni, barátokat szerezni és konfliktusokat kezelni.
Nevelési szempontok:
- Segíts a gyermeknek az érzelmek felismerésében és kezelésében, például: „Milyen érzés volt, amikor elvesztetted a játékot?”.
- Bátorítsd a szociális interakciókat, és tanítsd meg őket, hogyan osztozzanak és kommunikáljanak!
- Adj lehetőséget a választásra és önálló döntéshozatalra, hogy fejlessze a saját érzelmi és döntéshozó képességét.
Ebben a korban az olyan játékos megoldások segíthetnek az érzelmi intelligencia fejlesztésében, mint amilyen a például a Pillanatkapitány könyv, amelynek révén a gyerekeknek nem csak az érzelemfelismerési képességei javulnak, hanem az érzelemkontroll alapjait is elsajátíthatják.
Pillanat kapitány
Érzelemszabályozás és figyelemkotroll program interaktív mindfulness mesékkel és játékos gyakorlatokkal.
6-12 éves kor (Iskolás kor)
Érzelmi fejlődés:
- A gyerekek egyre inkább képesek bonyolultabb érzelmeket átélni, például szégyent, bűntudatot vagy empátiát.
- A társas kapcsolatok fontossága növekszik: A barátok és iskolai társak közötti interakciók egyre nagyobb szerepet kapnak.
- Az önértékelés fejlődése: A gyermekek elkezdik kialakítani saját identitásukat, és fontos számukra, hogy elfogadva érezzék magukat a család és a társadalom körében.
Nevelési szempontok:
- Segíts a gyermeknek az érzelmi problémák felismerésében és megoldásában.
- Támogasd az önállóság fejlődését, és bátorítsd az egészséges kockázatvállalást.
- Foglalkozz az önbecsüléssel: dicsérd meg a gyermek erőfeszítéseit, nemcsak az eredményeket.
12-16 éves kor (Serdülőkor kezdete)
Érzelmi fejlődés:
- A serdülők érzelmi élete gyakran viharos, mivel a hormonális változások és a társadalmi elvárások összefonódnak.
- Az identitáskeresés: A serdülők próbálják megérteni, hogy kik ők, és hogyan illeszkednek a világba.
- Az érzelmi függetlenség növekvő igénye: A gyerekek elkezdenek függetlenedni a szüleiktől és kialakítanak saját véleményeket.
Nevelési szempontok:
- Legyél türelmes és nyitott, hallgasd meg a gyerek érzéseit és aggodalmait, anélkül, hogy elítélnéd őket.
- Támogasd a függetlenségüket, miközben megőrzöd a megfelelő határokat és szabályokat.
- Segíts nekik megbirkózni a társas nyomással és érzelmi viharokkal.
A kamaszkori identitáskeresés időszakában különösen fontos az önismeret elsajátítása és a megfelelő stresszkezelési technikák kialakítása, hogy ezáltal a kamaszok könnyebben tudjanak szembenézni a kihívásokkal. Ebben sokat segíthetnek azok a módszerek, amiket a Boldogságóra kézikönyv 14-20 éveseknek kötetből sajátíthattok el.
Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek
14-20 évesek részére
Személyiségfejlesztő foglalkozások a pozitív pszichológia eszközeivel – fókuszban az identitásépítés és boldogságstratégiák!
16-18 éves kor (Serdülőkor vége, fiatal felnőtt kor)
Érzelmi fejlődés:
- A serdülők érzelmileg érettebbé válnak, képesek komplexebb gondolkodásra és önálló döntéshozatalra.
- Az identitás stabilizálódása: A fiatalok véglegesen kialakítják a saját személyiségüket, világképüket és értékrendjüket.
- A felnőtté válás előkészítése: A gyerekek elkezdik átvállalni a felelősséget saját tetteikért és életük irányításáért.
Nevelési szempontok:
- Támogasd gyermekedet a döntéshozatalban, de adj neki teret arra is, hogy saját hibáiból tanuljon.
- Beszélj vele nyíltan a jövőbeli céljairól, az érzelmi kapcsolatairól és segíts neki felkészülni a felnőtt életre!
- Adj megerősítést és érzelmi támogatást, de hagyj teret az önállóságra is! Fontos, hogy hallgasd meg és csak utána adj tanácsot, Gyakran az, hogy elmondhatja, mit érez és érzi, hogy van, akire számíthat, fontosabb, mint az, hogy milyen tanácsot adsz.
Mark Greenberg és kollégái (1995-2000) bebizonyították, hogy az érzelmi és társas készségek fejlesztését célzó programok (pl. PATHS – Promoting Alternative Thinking Strategies vagy a Boldogságóra) hatékonyan csökkentik a gyermekeknél a viselkedési problémákat és növelik az érzelmi szabályozási képességeiket nem csak otthon hanem iskolai környezetben is.
Források:
Dweck, C.S. & Leggett, E.L. (1988). A Social-Cognitive Approach to Motivation and Personality
A Still-face Paradigm for Young Children: 2½ Year-olds’ Reactions to Maternal Unavailability during the Still-face Ed Tronick (2012)
Promoting Emotional Competence in School-Aged Children: The Effects of the PATHS Curriculum, Mark T Greenberg (1995)
