A mindfulness-t sokan stresszcsökkentő és nyugtató technikaként ismerik. A kutatások szerint azonban a tudatos jelenlét rendszeres gyakorlása érezhetően növeli a boldogságszintet, a rezilienciát és segíthet csökkenteni a heves dühreakciókat is. Ez is a mindfulness hatása és ennél még jóval több pozitív érzelmi előnye is van.

A mindfulness hatása az érzelmekre

1. A mindfulness növeli a boldogságszintet

A mindfulness hatása, hogy a technikák rendszeres gyakorlása segít növeli a boldogságérzetet és a jóllétet. A tudatos jelenlét és a boldogság összefüggéseit a Journal of Behavioral Medicine című folyóiratban 2008-ban közzétett kutatás is bizonyítja.

Eszerint a tudósok magasabb szintű jóllétet találtak azoknál, akik részt vettek a 8 hetes mindfulness alapú stresszcsökkentés (MBSR) kurzuson, és azok, akik többet meditáltak és jógáztak otthon, magasabb szintű tudatosságot értek el.

Matt Killingsworth, a Harvard kutatójának 80 különböző országban, 15 000 ember bevonásával végzett vizsgálatának eredményei szerint az embereket sokkal boldogabbá teszi, ha a cselekvés pillanatában a figyelmük teljes mértékben a jelenben van, és ezt kevésbé befolyásolja az, hogy éppen mit csinálnak. Arra a következtetésre jutott, hogy azok az emberek, akiknek a gondolatai kevesebbet kalandoztak el, sokkal boldogabbak voltak.

Jó dolog boldognak lenni és emellett egy csomó más előnnyel is jár, például javulnak a kapcsolataink, hosszabb életre számíthatunk, jobb teljesítményt nyújtunk és látványosabb eredményeket érhetünk el.

2. A mindfulness hatása, hogy segít megelőzni a depresszió kialakulását

A krónikus stressz és a depresszió közötti kapcsolat összetett, de az bizonyított, hogy a véráramba kerülő és tartósan jelenlévő stresszhormonok fokozzák a depresszió kialakulásának esélyét.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint világszerte több, mint 350 millió ember szenved depresszióban. A túl nagy nyomás pedig negatívan befolyásolja a szociális kapcsolatokat, hatással van az egészséges étkezésre és a testmozgásra is.

Az Egyesült Államokban a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) a mindfulness gyakorlatokat alkalmazta a visszatérő klinikai depresszió kezelésére. A mindfulness-alapú kognitív terápia (MBCT) 50%-kal bizonyult hatékonyabbnak a hagyományos kezelésekhez képest.

Prof. Yi-Yuan Tang pszichológus, a test és elme integratív tréningjének (IBMT) megalkotója szerint a mindfulness segít átalakítani a gondolkodást, átformálni az érzéseket és ezáltal megváltoztatni a cselekedeteinket is.

A mindfulness hatása tehát nem szünteti meg a stresszforrást, de megtanítja önegyüttérzéssel elfogadni az negatív érzelmeket, észrevenni a hozzá kapcsolódó gondolatokat és fizikai érzeteket.

A mindennapi nehézségek ilyen jellegű megközelítése élvezetesebbé teszi a hétköznapokat és segít megelőzni a szomorúság megjelenését és depresszióvá alakulását.

3. A mindfulness segít csökkenteni a magányosság érzését

A magány az időskori stressz egyik legfontosabb tényezője és a társadalmi elszigeteltség a fiatalabb korosztály körében is egyre jelentősebb.

Az ember társas lény és a társas kapcsolatok hiánya miatti magány érzése rendkívül nyomasztóvá válhat. Ráadásul ezidáig az idősebb felnőttek társas kapcsolatainak növelésére irányuló programok is sikertelenek voltak.

A Carnegie Mellon Proceedings of the National Academy of Science-ben megjelent tanulmánya szerint a mindfulness meditáció segít csökkenteni a magányosság érzését.

J. David Creswell, a CMU Dietrich College of Humanities and Social Sciences pszichológia docense szerint, ha megtanuljuk elfogadni az tapasztalatainkat – még, ha olykor nehéz is -, az pozitív hatással lehet a társas kapcsolatokra. Ha elfogadóak, együttérzőek vagyunk önmagunkkal szemben, az mások számára is lehetőséget ad, hogy közelebb kerüljenek hozzánk.

További ígéretes eredmény, hogy a mindfulness hatása a génekre is pozitívan érvényesül. A gyulladások csökkentése pedig a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a neurodegeneratív betegségek megelőzésében is szerepet játszhat.

4. A mindfulness hatása csillapítja a szorongást

A stressz nem diagnosztizálható mentális zavar, a szorongás azonban igen. Utóbbi a félelem, a feszültség vagy az aggodalom érzése, amelyet gyakran egy stresszes esemény okoz. Ilyenkor a szervezet üss vagy fuss védelmi rendszere aktiv marad és olyan mértékű félelmet generál, ami már negatívan befolyásolja a mindennapi életet.

University of Bergen tanulmánya 2012-ben, 19 különböző tanulmány elemzése alapján megállapította, hogy a mindfulness-alapú megközelítés hatékony a szorongás erőteljes és jelentős csökkentésére.

Ezt igazolta ​​Li, Yuan és Zhang 2016-os mindfulness alapú stresszcsökkentés (MBSR) tanfolyamot végzett, beteg szerettüket ápolók körében végzett kutatása is, ami igazolta, hogy a mindfulness csökkentette körükben a stresszt, a depressziót és a szorongást.

5. A mindfulness segít kordában tartani a dühöt

Ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy szeretnénk, dühöt érzünk. Sokszor ez a harag szükségtelen, a gyakori düh érzése pedig növeli a stresszt, rombolja a munkahelyi teljesítményt és az otthoni életet is.

A kutatások szerint a haragot a stressz, a negatív és agresszív gondolkodási minták is táplálják. Az Aggressive Behavior folyóiratban 2010-ben megjelent kutatás szerint a mindfulness gyakorlatok, azaz a tudatos jelenlét segít észrevenni és azonosítani a káros gondolkodási mintákat, ezzel hatékonyan csökkenthetők a negatív érzések.

Olvass még többet a mindfulness pozitív hatásairól!

A mindfulness 17 pozitív hatása a testre és a lélekre »
A mindfulness 5 pozitív hatásai a fizikai jóllétre »

Jelentkezz az ingyenes 7 napos mindfulness kihívásra, és tapasztald meg Te is a mindfulness gyakorlatok pozitív hatását!

Forrás:
https://positivepsychology.com/benefits-of-mindfulness/
https://melliobrien.com/ted-talk-happiness-is-mindfulness/
https://www.cmu.edu/news/stories/archives/2019/february/smartphone-mindfulness-training.html