Biztosan veled is előfordult, hogy amikor nagyon magad alatt voltál, a belső kritikus bántó hangja tovább fokozta a fájdalmat: “Engem senki sem szeret.”, “Mindenki meg tudja csinálni, csak én nem.”, “Olyan béna vagyok, biztosan nem fog sikerülni”. Mindannyian tudjuk, hogy a negatív kritika nem visz előre, de akkor vajon miért nem bánunk kedvesebben magunkkal a nehéz helyzetekben? Tegyünk egy lépést hátra, és vizsgáljuk meg, hogyan és mitől akar ezzel megkímélni minket a belső kritikusunk.

A szervezetünk fenyegetés- és védelmi rendszere a legrégebbi és ösztönösen a leggyorsabban reagáló biztonsági rendszerünk. Azonnal bekapcsol, ha veszélyt érzünk és biztat, hogy álljunk bele a támadásba vagy fejvesztve menekülésre buzdít, miközben régóta bevált stratégiákkal próbálja visszaszerezni a biztonságot:

• kegyetlen és bántó szidalmakkal harcol
• szorongva és nyugtalanul menekül
• újra és újra a történteken rágódik
• elfogadja a kívülről érkező kritikát.

Bár korábban ezek az ősi reakciók nagyon hatásosnak bizonyultak, gyorsan változó világunk még nem tudott hatékonyabb megoldási stratégiákat kidolgozni. A velünk maradt ösztönös reakciók a mai világban viszont inkább csak rontanak a helyzeten.

Amíg nem tanuljuk meg különválasztani a gondolatainkat és az önmagunkról alkotott képzeteket a valós énünktől, addig amikor fenyegetve érezzük magunkat, az énképünk kerül támadás alá, és úgy reagálunk, mintha a létünk lenne a tét.

Önkritika helyett önegyüttérzés

Dr. Kristin Neff, a világ egyik vezető önegyüttérzés szakértője szerint az önkritika – annak ellenére, hogy a társadalmi elvárások szinte szentesítik – egyáltalán nem hasznos, sokkal inkább ront a helyzeten. Az állandó önostorozás nem segít jobb emberré válni, helyette inkább bizonytalanná tesz. A szimpatikus idegrendszer ilyenkor aktiválódik, a szervezet adrenalint és kortizolt termel, a keletkező frusztrációt és stresszt pedig a hozzánk legközelebb álló embereken vezetjük le, miközben a fizikai és érzelmi jóllétünk is sérül.

Marshall B. Rosenberg pszichológus, az Erőszakmentes kommunikáció című könyv szerzője szerint az önkritika egy kielégítetlen szükséglet tragikus kifejeződése. Bár az önkritika miatt rosszul érezzük magunkat, valójában csak a belső biztonságunk megteremtésére, helyreállítására törekszik. Azt akarja, hogy újra jól, boldogan érezzük magunkat, de nincs jobb eszköze ennek kifejezésére.

Bár hihetetlennek hangzik, de a “kövér vagyok, úgysem tudok lefogyni” mantra duruzsolásával segíteni szeretne, mert aggódik, hogy mások nem fogadnának el bennünket vagy különböző betegségek alakulhatnak ki, ha nem sikerül lefogyni.

Mennyivel motiválóbb lenne azonban, ha a belső kritikus önegyüttérzéssel, kedvességgel, bátorítással szólna hozzánk?

Az emlősök veleszületett túlélési stratégiája a gondoskodás, a védelmezés és a szeretet, ami kikapcsolja szimpatikus idegrendszert, csökkenti a kortizolszintet és ezzel egyúttal aktiválja a nyugtató, érzelmi biztonsághoz vezető paraszimpatikus idegrendszert.

Ebben a nyugodt, kiegyensúlyozott helyzetben sokkal könnyen jó döntéseket hozni, megfelelően viselkedni és helyrehozni az esetleg elkövetett hibákat is.

Mindannyian küzdünk a belső kritikus hanggal, ami hol halkabb, hogy minden korábbinál erőteljesebben szólal meg. Sokszor az önkritika olyan erős, hogy a legkisebb hibát is óriásira nagyítja. Meggátol a céljaink elérésében és megakadályozza, hogy megéljük az élet apró, boldog pillanatait. Az önegyüttérzés gyakorlásával azonban lassanként, lépésről lépésre haladva kezdődhet meg a változás.

Legközelebb, amikor kudarc vagy csalódás ér, és megszólal a belső kritikusod, jusson eszedbe, hogy csak segíteni akar, a megszokott módszereit azonban cseréld az önegyüttérzés támogatására, és meglátod, mennyivel könnyebben és hatékonyabban tudod kezelni a helyzetet és elérni a céljaidat.

Az önkritika azért van jelen az életünkben, mert meg szeretne óvni bennünket a nehézségektől, a bizonytalanságokól és a csalódástól. Az önelfogadás és önegyüttérzés által ezekben a helyzetekben a kedvesebb, támogatóbb belső hang szólalhat meg, így a nehéz helyzetekben is képes leszel megnyugtatni önmagadat.

Ha te is úgy érzed, hogy a belső kritikusod hangja néha túl erős és bántó, biztatlak, hogy jelentkezz a 7 napos, ingyenes önegyüttérzés kihívásra, ahol 7 napon keresztül, konkrét gyakorlatok segítségével tanulhatod meg, hogyan bánj kedvesebben, támogatóan önmagaddal.

Forrás:
Kristin Neff, Ph.D. – Self-Compassion
https://self-compassion.org/why-we-need-to-have-compassion-for-our-inner-critic/