Veszekedések, egymás elleni agresszió, rongálás, csúfolódás, kiközösítés, szorongás: az érzelmi intelligencia hiánya számos problémához vezethet az iskolai közösségben. Mindez a tanulás rovására is mehet, hiszen a belső feszültségek elvonják a gyerekek figyelmét a tanulástól. Mit tudsz tenni pedagógusként? Hogyan segítheted a gyerekeket az érzelmi intelligencia fejlesztésében?
Az érzelmi intelligencia az a képesség, ami segít a gyerekeknek jobban kezelni saját érzéseiket és hatékonyabban kommunikálni másokkal. Ha pedagógusként tudatosan támogatod ezt a fejlődést, a gyerekek képesek lesznek jobban kezelni a stresszt, csökkenhet a szorongásuk (pl. tanulástól való félelem) és könnyebben megoldják a konfliktusokat is. Az érzelmi intelligencia növeli a tanulási motivációt, javítja a társas kapcsolatok minőségét és segíti a gyermekeket abban, hogy pozitív önképpel és magabiztossággal lépjenek előre az életben. A jól fejlett érzelmi intelligenciával rendelkező gyerekek sikeresebbek az iskolában és az élet más területein is.
A fejlett érzelmi intelligenciával rendelkező gyerekek:
- többnyire képesek hatékonyan kezelni a saját érzelmeiket és jól kommunikálnak másokkal,
- általában empatikusak, könnyebben megértik és figyelembe veszik mások érzéseit
- jó problémamegoldó készségekkel rendelkeznek és hatékonyan képesek együttműködni csoportos helyzetekben,
- egészséges önbizalommal rendelkeznek,
- jobbak a szociális készségeik,
- jobban kezelik a stresszt, szorongást.
- kutatások szerint az érzelmileg intelligens gyerekek jobb tanulók, mivel képesek jobban koncentrálni, kevesebb szorongással szembesülnek és több pozitív kapcsolatot alakítanak ki társaikkal.
Anna T. McDonald (2021) The Importance of Cultivating Emotional Intelligence in Schools című cikke azt hangsúlyozza, hogy az érzelmi intelligencia fejlesztése az iskolákban kulcsfontosságú a diákok társas és tanulmányi sikeréhez, valamint mentális jólétéhez.
Az érzelmi intelligencia fejlesztésével való foglalkozás a pedagógusok mentális egészségének is jót tesz: Schonert-Reichl (2017) tanulmánya kimutatta, hogy a tanárok szociális és érzelmi készségeinek fejlesztése nem csak a saját mentális egészségükre van jó hatással, hanem a diákok tanulási eredményeit és jólétét is pozitív irányba befolyásolja.
Hogyan fejleszthetjük az érzelmi intelligenciát játékosan az iskolában?
Összegyűjtöttem 10 olyan játékot, ami segíthet ebben:
1. Érzelemkártyák
Cél: Az érzelmek felismerése és megnevezése.
Feladat: A gyerekek kapnak érzelemkártyákat (például boldogság, szomorúság, düh, félelem). A kártyákon arckifejezések vagy érzelmi helyzetek szerepelnek. A feladatuk az, hogy azonosítsák az érzelmet, és elmondják, mikor éreztek hasonlót. Erre kifejezetten alkalmasak a Szívmanó kártyák
Szívmanó kártya
Szívmanó oldalán játékosan sajátíthatja el a gyermeked 28 különféle érzelem felismerését
Szívmanó abban is segíthet a gyermekeknek, hogy hogyan kezeljék érzelmeiket. A Szívmanó nyugilégzés kártyákból húzva játékosan sajátíthatják el a tudatos légzési technikákat.
Szívmanó nyugilégzés kártya
A tudatos légzés egy könnyen elsajátítható technika, amit a gyerekek bármikor és bárhol használhatnak, amely felnőttként is támogatja őket a stressz kezelésében és az egészséges életmód fenntartásában.
2. Mi lenne, ha? – történetmesélés
Cél: Az empátia fejlesztése.
Feladat: A pedagógus feltesz kérdéseket, például: „Mi lenne, ha egy barátod elesne és megsérülne? Mit mondanál neki?” A gyerekeknek el kell mondaniuk, hogyan reagálnának az adott helyzetben.
A feladatot úgy is kibővíthetitek, ha a gyerekek néhány fős csoportokban saját kártyákat készítenek, csoportonként 8-10 darabot, amiben saját kérdéseket írnak fel olyan helyzetekkel, amiben valaki más segítségre szorul, utána pedig játszanátok a kész kártyákkal.
3. Érzékeléskör
Cél: Az érzelmek testi jeleinek felismerése.
Feladat: A gyerekek körben ülnek, és egy érzelmet (például düh vagy izgalom) megnevezve elmondják, hogyan érzi magát a testük ilyen helyzetben (például „Gyorsabban ver a szívem, amikor ideges vagyok”).
4. Érzelem szobrászat
Cél: Az érzelmek kifejezése.
Feladat: Az egyik gyerek egy érzelmet választ (pl. boldogság, félelem), a többiek pedig „szobrokat” formáznak, akik mimikával és testtartással fejezik ki az adott érzelmet
5. Empátia társasjáték
Cél: Az empátia és a társas készségek fejlesztése.
Feladat: A gyerekek társasjátékot játszanak, ahol minden mezőn egy érzelmi kihívást kell megoldaniuk (pl. „Vigasztald meg a barátodat, aki szomorú, mert elveszítette a kedvenc játékát!”).
6. Színek és érzelmek rajzolás
Cél: Az érzelmek művészi kifejezése.
Feladat: A gyerekek különböző érzelmeket (pl. düh, boldogság, szorongás) rajzolnak színekkel és formákkal. Megbeszélhetik, miért választották az adott színeket.
7. Érzelemkerék
Cél: Az érzelmek okainak megértése.
Feladat: Egy érzelemkerék segítségével a gyerekek választanak egy érzelmet, majd elmondják, mi válthatta ki, és mit tehetnének, hogy jobban érezzék magukat.
8. Közös Barátságfa készítése
Cél: A társas kapcsolatok és az együttműködés fejlesztése.
Feladat: Egy nagy papírfára a gyerekek leveleket ragasztanak, amelyeken pozitív dolgokat írnak egymásról (pl. „Köszönöm, hogy segítettél a matekleckében!”).
9. Hogyan oldanád meg? – szerepjáték
Cél: Problémamegoldás és konfliktuskezelés.
Feladat: A pedagógus különböző helyzeteket mutat be, például „Két gyerek egyszerre akar egy játékot használni.” A gyerekeknek el kell játszaniuk, hogyan oldanák meg a helyzetet.
10. Érzelem napló
Cél: Önismeret fejlesztése.
Feladat: A gyerekek minden nap röviden leírják vagy lerajzolják, hogyan érezték magukat, és miért. A hét végén megbeszélhetik a tapasztalatokat a csoporttal vagy a pedagógussal.
Ezek a játékos feladatok segítenek abban, hogy a gyerekek jobban megértsék és kezeljék érzelmeiket, miközben fejlesztik az empátiát és a társas készségeket. A játékok pozitív hatással lehetnek az osztály légkörére és a gyerekek közötti kapcsolatokra is.
Az érzelmek felismerése, kifejezése és kezelése igen fontos mindannyiunk számára és azok a gyermekek, akik már korán elsajátítják ezeket a képességeket sokkal könnyebben boldogulnak, mind a társas környezetben, mind önmaguk megismerésében és fejlődésében. Létezik olyan 10 hetes érzelemszabályozó és figyelemkontroll program, ami már 3 éves kortól segít játékos formában erre az útra terelni a gyermeki fejlődésmenetet. Ez a program a Pillanatkapitány könyvből sajátítható el, amely az osztályteremben is hasznos segítséget nyújthat és a szülők is alkalmazhatják otthon is.
Pillanat kapitány
Érzelemszabályozás és figyelemkotroll program interaktív mindfulness mesékkel és játékos gyakorlatokkal.
Arról se feledkezzünk meg, hogy amennyiben már nagyobb gyereket tanítunk, és számukra korábban nem volt lehetőség ezen készségek elsajátítására, akkor is van mihez nyúlnunk, hiszen a Mindfulness kártyák a kamaszok korosztályának olyan segítőeszközei, amik egészen a felnőttkorig elkísérhetik és segíthetik őket.
50 tudatos jelenlét gyakorlat, amely segít:
- a stresszkezelésben,
- az érzelemszabályozásban,
- a rágódás, agyalás leállításában,
- a tudatosság és az önismeret fejlesztésében,
- és a mindennapi belső béke megteremtésében.
Forrás:
Anna T. McDonald (2021) The Importance of Cultivating Emotional Intelligence in Schools, Nais
Zafarghandi, M. S. (2018). An investigation of the relationship between hidden curriculum and students’ emotional intelligence,” Quarterly Journal of Family and Research, 15(1).
Schonert-Reichl, K. A., Kitil, M. J., & Hanson-Peterson, J. (2017). To reach the students, teach the teachers: A national scan of teacher preparation and social & emotional learning. Report Prepared for CASEL. NoVo Foundation, University of British Columbia
