A gyerekek együttélése néha viharos, ezért az iskolai osztályokban konfliktusok alakulhatnak ki, néhány gyerek verekedhet, másoknak dühkitörései lehetnek. Mi ennek az oka és hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket okosan?
Miért robbanhatnak ki konfliktusok az osztályokban?
Ennek számos oka lehet. A gyermekek egyéni jellemzői, a tantermi dinamika, a pedagógiai módszerek valamint a környezeti és társadalmi tényezők egyaránt állhatnak a háttérben. Ezek lehetnek:
1. Egyéni tényezők
- Néhány gyermek nem rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy szabályozza érzelmeit különösen stresszes helyzetekben.
- Ha egy diák úgy érzi, hogy nem érti az anyagot, nem teljesít jól, vagy nem tudja megoldani a feladatot, az frusztrációhoz és dühkitöréshez vezethet.
- Az érzelmek szabályozásának nehézsége gyakran kíséri az ADHD-val élő gyermekeket, ami impulzív dühkitörésekben nyilvánulhat meg.
- Az alacsony önértékelés és a negatív énkép miatt egyes gyerekek érzékenyebben reagálnak a kritikára vagy a kudarchelyzetekre.
2. Szociális tényezők
- Társas helyzetekben, például csúfolódás, kiközösítés vagy viták során, a gyerekek gyakran dühkitörésekkel reagálhatnak.
- Egyes diákok nem tanulták meg hatékonyan kezelni az interperszonális konfliktusokat, ami feszültséget és dühkitöréseket eredményezhet.
- Az osztályban vagy az iskolában jelen lévő zaklatás (bullying) tartós stresszt és dühöt okozhat az áldozatokban, ami robbanásszerű viselkedéshez vezethet.
3. Környezeti tényezők
- Egy feszült, stresszes osztálytermi környezet, például túlzott szigor vagy szabályozatlanság, növelheti a dühkitörések kockázatát.
- Ha a tananyag túl nehéz, vagy a gyerekek túl sok elvárással szembesülnek, az frusztrációt és dühkitöréseket válthat ki.
- Egy kaotikus, zajos környezetben a gyerekek nehezebben tudnak koncentrálni és érzelmeiket szabályozni.
4. Családi és háttértényezők
- Ha egy gyermek stresszt él át otthon (például családi problémák, anyagi nehézségek, válás), az iskolában is kirobbanhat belőle a felgyülemlett feszültség.
- Az érzelmi támogatás hiánya miatt egyes gyermekek nehezebben kezelhetik negatív érzelmeiket.
- Egy korábbi trauma vagy érzelmileg megterhelő esemény (pl. bántalmazás) is hozzájárulhat a dühkitörésekhez.
5. Pedagógiai tényezők
- A tekintélyelvű vagy a túlzottan engedékeny tanítási stílus egyaránt frusztrációt okozhat.
- Ha a pedagógus nem ismeri fel időben a gyerekek szükségleteit, az érzelmi problémák súlyosbodhatnak.
- Az osztályban fellépő problémák nem megfelelő kezelése (pl. amikor a tanár mindig ugyanazt az egy diákot hibáztatja vagy súlyos büntetéseket szab ki, de nem segít a konfliktusok megoldásában) tovább növelheti a feszültséget.
6. Fejlődési tényezők
- A kisebb gyermekek érzelemszabályozási képességei még nem teljesen fejlettek, így gyakrabban reagálnak impulzívan.
- A hormonális változások serdülőkorban intenzívebb érzelmi reakciókat válthatnak ki.
A hatékony megoldáshoz fontos az érzelemszabályozási technikák tanítása, a támogató légkör kialakítása, valamint a pedagógusok és a szülők együttműködése a gyermek igényeinek és problémáinak megértése érdekében.
Az olyan iskolai programok, mint a Boldogságóra Program sokat segítenek abban, hogy a gyerekek jobban megismerjék egymást, empatikusabbak és elfogadóbbak legyenek egymás iránt.
Hogyan lehet megnyugtatni az iskolában a dühös, frusztrált gyerekeket?
A dühös, frusztrált gyerekek megnyugtatása az iskolában érzékenységet, türelmet és jól átgondolt stratégiákat igényel. A cél az, hogy a gyermek érzelmeit felismerjük, elfogadjuk, majd segítsünk neki megnyugodni és konstruktívan kezelni a helyzetet. Hosszabb távon pedig mindenképpen segít a megfelelő konfliktuskezelési technikák elsajátítása.
Ami segíthet
1. Maradj higgadt és empatikus!
A pedagógus példamutató viselkedése segíti a gyermeket a megnyugvásban. A dühre nem szabad dühvel reagálni.
Ismerd el a gyermek érzéseit. Például: Látom, hogy most nagyon mérges vagy. Mi történt? Ez az elfogadó hozzáállás segít abban, hogy a gyermek ne érezze magát megítélve.
2. Adj teret és időt!
Vezesd a gyermeket egy csendesebb helyre, ahol távol van a többi gyerektől, így csökkentheted a további ingerlést!
Néhány gyereknek szüksége van pár percre, hogy feldolgozza az érzelmeit, mielőtt készen állna beszélni. Jó megoldás lehet megkérni őt, hogy kicsit higgadjon le, nyugodjon meg, és utána beszéljetek egymással arról, mi is történt.
3. Kommunikáció az érzelmekről
Kérdezd meg, hogy szeretne-e beszélni a helyzetről, de ha nem, várj, amíg készen áll! Ha a gyermek még nem tudja kifejezni az érzéseit, segíts neki szavakat találni: Úgy tűnik, nagyon frusztrált vagy, mert valami nem sikerült.
4. Nyugtató technikák tanítása!
- Mélylégzés: Tanítsd meg a gyereknek a mély légzést (pl. Lélegezz mélyen az orrodon keresztül, és lassan fújd ki a levegőt a szádon keresztül!).
- Időzített pihenés: Javasolj egy rövid pihenőt, amikor elvonulhat, hogy lehiggadjon (pl. Most ülj le egy pillanatra, és szívesen segítek, amikor kész vagy!).
- Mozgás: Néha a mozgás segít levezetni a feszültséget, például egy rövid séta vagy egy helyben ugrálás.
Ilyen mindfulness technikákat sajátíthattok el a Pillanatkapitány című könyvben található 10 érzelemszabályozó és figyelemkontroll hetes programból is és a játékos tudatos légzéstechnikák felsorakoztató Szívmanó nyugilégzés kártyákból is.
Pillanat kapitány
Érzelemszabályozás és figyelemkotroll program interaktív mindfulness mesékkel és játékos gyakorlatokkal.
Szívmanó nyugilégzés kártya
A tudatos légzés egy könnyen elsajátítható technika, amit a gyerekek bármikor és bárhol használhatnak, amely felnőttként is támogatja őket a stressz kezelésében és az egészséges életmód fenntartásában.
5. Problémamegoldás támogatása
- Ha a gyermek már megnyugodott, kérdezd meg, mi történt és segíts neki megérteni a helyzetet. Ezt követően segíts a gyermeknek megoldási stratégiákat találni a jövőbeni helyzetekre: Legközelebb, ha frusztrált vagy, mit tehetnénk másképp szerinted?
6. Érzelemszabályozási készségek fejlesztése
- Érzelemnapló: Ösztönözd a gyereket, hogy naplózza az érzelmeit, hogy jobban megértse azokat!
- Tanítsd meg felismerni az érzelem jeleit! Beszéljétek meg, milyen testi jelei vannak a dühnek (pl. szapora szívverés, ökölbe szorított kéz), hogy hamarabb felismerhesse azokat.
7. Preventív lépések
- Tisztázd az elvárásokat! A világos szabályok és következetesség csökkenthetik a frusztrációt.
- Támogató tantermi légkör: Egy befogadó, támogató környezetben a gyerekek kevésbé hajlamosak dühkitörésekre.
- Kortárs segítség: Társasjátékok és csoportos tevékenységek segíthetnek az érzelmek kezelésében és a szociális készségek fejlesztésében. Használhattok például érzelemkártyákat, mint pl. amilyen a Szívmanó kártyajáték.
Szívmanó kártya
Szívmanó oldalán játékosan sajátíthatja el a gyermeked 28 különféle érzelem felismerését
8. Ha a helyzet súlyosabb
- Vond be a szakembereket: Iskolapszichológus vagy szociális munkás bevonása segíthet, ha a dühkitörések és konfliktusok rendszeressé válnak az osztályban.
- Szülőkkel való együttműködés: Értesítsd a szülőket, és dolgozzatok együtt a gyermek támogatása érdekében!
A dühös, frusztrált gyerekek megnyugtatásához türelem, empátia és a helyzet megértése szükséges. A hosszú távú megoldás érdekében érdemes fejleszteni a gyerek érzelemszabályozási készségeit, valamint megelőző lépéseket tenni a hasonló helyzetek elkerülése érdekében.
Források:
Gross, J. J., & Thompson, R. A. (2007): Emotion regulation: Conceptual and empirical foundations, Handbook of Emotion Regulation (2007), The Guilford Press.
Graziano, P. A., Reavis, R. D., Keane, S. P., & Calkins, S. D. (2007): The Role of Emotion Regulation in Children’s Early Academic Success, School Psychology Review, 36(4), 494
Zeman, J., & Garber, J. (1996): Anger and sadness in children: An examination of emotion regulation in children with depression, Journal of Abnormal Child Psychology, 24(3), 309–321.
