Az érzelmi intelligencia (EQ) gyerekeknél azt jelenti, hogy képesek felismerni, kifejezni és szabályozni az érzelmeiket, valamint megérteni és reagálni mások érzéseire. Például, amikor egy óvodás észreveszi, hogy a társa szomorú, mert kiesett a játékból és odamegy megvigasztalni a viselkedése azt mutatja, hogy a gyermek képes felismerni mások érzelmeit és empatikusan reagálni rájuk.
De ilyen lehet az is, amikor a gyermeked építménye összedől, akkor nem kap dührohamot vagy vonul el durcásan, mert nem sikerült, hanem képes elmondani, mennyire bosszantja a dolog és segítséget kérni.
Miből is áll az értelmi intelligencia és hogyan fejleszthető?
Az érzelmi intelligencia (EQ) összetevői azok a képességek és készségek, amelyek lehetővé teszik az érzelmek hatékony kezelését, mind önmagunkban, mind másokkal való kapcsolatainkban. A legismertebb modell szerint, amelyet Daniel Goleman (1995) dolgozott ki, az érzelmi intelligenciának az alábbi fő összetevői vannak:
1. Öntudat (Self-Awareness) Ez a képesség az érzelmek felismerésére és megértésére szolgál. Segít tudatosítani, hogy érzelmeink milyen hatással vannak gondolatainkra és cselekedeteinkre.
Jellemzői:
- Érzelmi tudatosság: felismerni, hogy mit érzünk egy adott pillanatban.
- Reális önértékelés: tisztában lenni az erősségeinkkel és a gyengeségeinkkel.
- Magabiztosság: egészséges önbizalom az érzelmi tudatosságból fakadóan.
2. Önszabályozás (Self-Regulation) Ez az érzelmek irányításának képessége, különösen stresszes vagy kihívást jelentő helyzetekben. Az önszabályozás nem az érzelmek elfojtását, hanem azok tudatos kezelését jelenti.
Jellemzői:
- Impulzuskontroll: nem cselekedni azonnal az érzelmi impulzusokra.
- Rugalmasság: alkalmazkodni a változásokhoz.
- Felelősségvállalás: saját érzelmeink és cselekedeteink következményeinek elfogadása.
- Nyugodtság: stresszhelyzetekben is higgadt maradni.
3. Motiváció (Motivation) Az a belső hajtóerő, amely arra ösztönöz, hogy célokat tűzzünk ki és dolgozzunk elérésükön függetlenül az akadályoktól vagy a kudarcoktól.
Jellemzői:
- Eredményorientáció: magas színvonal elérésére törekvés.
- Kitartás: célkitűzések melletti elkötelezettség.
- Optimizmus: pozitív hozzáállás, még nehézségek idején is.
4. Empátia (Empathy) Mások érzelmeinek felismerése és megértése valamint ezek figyelembevétele a velük való kommunikáció és együttműködés során.
Jellemzői:
- Mások érzéseinek megértése: felismerni és figyelembe venni mások érzelmi állapotait.
- Kulturális érzékenység: különböző háttérrel rendelkező emberek megértése.
- Törődés: figyelem mások érzelmi szükségleteire.
5. Társas készségek (Social Skills) Az a képesség, hogy hatékonyan kommunikáljunk és kapcsolatokat alakítsunk ki másokkal. Ez magában foglalja a konfliktuskezelést, a csapatmunka elősegítését, és az emberek meggyőzését vagy inspirálását.
Jellemzői:
Hatékony kommunikáció: világos és empatikus megnyilvánulás.
- Konfliktuskezelés: a nézeteltérések konstruktív megoldása.
- Együttműködés: másokkal való hatékony munka.
- Vezetői készségek: mások inspirálása és támogatása.
Miért fontosak ezek az összetevők?
Az EQ összetevői egymással összefüggnek és együttesen határozzák meg az egyén képességét arra, hogy kezelje saját érzelmeit, és eredményes kapcsolatokat alakítson ki.
Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyerekkorban elősegíti:
- a stressz és szorongás kezelését,
- a konfliktusok hatékony megoldását,
- a tanulásban és a társas kapcsolatokban való boldogulást.
Florez (2011) tanulmánya szerint az érzelmek szabályozásához szükséges készségek elsajátítása egy gyermek számára az egyik legfontosabb feladat. Ehhez a felnőttek támogatására van szükségük: „Ahogyan az újszülött csecsemőknek segítségre van szükségük az alapvető szükségletek, például a testhőmérséklet, a szívverés és az alvás szabályozásához, ugyanúgy szükségük van támogatásra az érzelmeik szabályozásában is.” Az érzelemszabályozási készségek elsajátítása időbe telik; ez a folyamat a születéstől kezdődik, és a felnőttkorig folytatódik.
Florez szerint minden gyermek másképp fejleszti az érzelmi készségeit. A fiatalabb gyermekeknél előfordulhat, hogy magasabb szintű érzelmi fejlődést mutatnak, míg az idősebb gyermekeknél hosszabb időbe telhet az érzelmek kezeléséhez szükséges készségek elsajátítása. A családi minták nagy szerepet játszhatnak abban, hogyan kezelik a gyermekek az érzelmeiket. Ha a gyerekek azt látják, hogy a szüleik is nyíltank kifejezik érzelmeiket, maguk is képessé válnak erre.
Az önszabályozás elsajátítása nem az intelligencia függvénye. Az önszabályzást befolyásoló tényezők a következők:
- Életkor: Az önszabályozás a gyermek fejlődésével párhuzamosan alakul ki.
- Biológia: A gyermek temperamentuma és az, ahogyan a stresszes helyzetekre reagál, befolyásolja, hogyan és mikor alakul ki az önszabályozás.
- Kapcsolatok: A gyermekkel való interakciók, beleértve azt, hogyan alkalmazkodsz a temperamentumához és hogyan reagálsz az igényeire, hatással vannak az önszabályozási képesség tanulására.
- Gondolkodás: A nyelvhasználat (különösen az érzelmek megnevezése) segíti az önszabályozás fejlődését, és megalapozza a gyermek jövőbeli tanulását.
Az érzelmek megnevezését legkönnyebben játékos módon tanulják meg a gyerekek és érdemes a tanulást már egészen korán 2-3 éves korban megkezdeni, mert ekkor alakulnak ki azok az alapvető készségek és szokások, amelyek meghatározzák a gyermek érzelmi és társas viselkedését a későbbi életében. Ebben a korban az agy gyors fejlődése miatt a kisgyerekek fogékonyak az érzelmi készségek tanulására, valamint az érzelemszabályozás alapozza meg a stresszkezelést, ami ebben a korban kulcsfontosságú, hiszen ebben a korban sokkal erősebb érzelmi reakciókat (pl. hiszti, nyafogás) mutatnak a gyerekek. Ezek csillapításának és kezelésének is jó módja, ha mihamarabb fejlesztjük a gyermekünk érzelmi intelligenciáját. Ennek remek módja a mesék, a bábozás és a szerepjátékok, valamint az olyan kártyajátékok, mint például a Szívmanó kártyák, amelyek révén a gyerekek játékos módon gyakorolhatják az érzelmek megnevezését és azt is, hogyan kezeljék ezeket az érzelmeket.
Szívmanó kártya
Szívmanó oldalán játékosan sajátíthatja el a gyermeked 28 különféle érzelem felismerését
Források:
Goleman, D. (1995). Emotional intelligence. Bantam Books, Inc.
Developing Young Children’s Self-Regulation through Everyday Experiences
Ida Rose Florez (2011) Young Children Journal
Dentham et al. Preschool emotional competence: pathway to social competence? Child Dev (2003)
