Amikor valaki levillog az úton, amikor a boltban bevágnak eléd a sorban, amikor a főnököd igazságtalanul hibáztat téged valamiért, amiről te nem is tehetsz: Hogyan reagálsz? A érzelemszabályozásra életünk minden területén szükségünk van – ahogyan a gyerekeinknek is. De mi is ez pontosan és hogyan tanítsuk meg nekik?
Az érzelemszabályozás, azaz érzelmek tudatos kezelése és irányítása segít abban, hogy hatékonyan és kiegyensúlyozottan tudjunk reagálni a különféle élethelyzetekre. Az érzelmek irányítása nem azt jelenti, hogy elnyomjuk őket, hanem azt, hogy felismerjük, elfogadjuk és megfelelő módon kezeljük őket.
A kisbabák kezdetben folyamatosan jelzik az igényeiket, sírnak, hogy segítséget kapjanak tőlünk (ételt, italt, gondoskodást, biztonságot). A kisgyerekek is folyamatosan jeleznek nekünk, a hisztijük, a nyafogásuk a lelki szükségleteikről árulkodik. Míg azonban a kisbabák sírását komolyan vesszük és segítünk nekik, addig a kisgyerekek a hisztijükre, sírásukra, nyafogásukra már nem mindig kapnak megnyugtatást vagy segítséget ezért sok gyermek már hamar korán megtanulja elnyomni az érzelmeit és inkább nem jelezni őket. A gyermekkorban tanult érzelmi mintákat és megküzdési stratégiákat a gyerekek magukkal viszik a felnőttkorra is, éppen ezért nagyon fontos, hogy gyermekünk érzelmi igényeit már csecsemőkortól kezdve komolyan vegyük és ne arra törekedjünk, hogy ne okozzon kellemetlenséget a gyerek „nyafogása” és mihamarabb elhallgasson, hanem arra, hogy megtanulja felismerni és kezelni az érzelmeit.
MIÉRT FONTOS AZ ÉRZELEMSZABÁLYOZÁS KÉSZSÉGE?
1. Segít a konfliktuskezelésben és a kapcsolatok javításában. Az érzelemszabályozás lehetővé teszi, hogy indulatainkat kordában tartsuk, így elkerülhetjük a meggondolatlan, romboló reakciókat. Ha képesek vagyunk nyugodtan, empatikusan reagálni mások érzelmeire, az erősíti a kapcsolatainkat, legyen szó családról, barátokról vagy munkahelyi kollégákról.
John M Gottmann pszichológus több évtizeden át vizsgálta a párkapcsolati dinamikákat és rámutatott, hogy az érzelemszabályozás kulcsfontosságú a konfliktusok kezelésében és a kapcsolat tartósságában. Rávilágított arra, hogy nem a konfliktusok elkerülése, hanem az érzelmek tudatos kezelése és a konstruktív kommunikáció az alapja az egészséges kapcsolatoknak. Gottman azt is hangsúlyozta, hogy az érzelemszabályozás tanulható és ezáltal javítható a konfliktuskezelési képesség.
2. Csökkenti a stresszt és a szorongást. Az érzelemszabályozás megtanít arra, hogyan kezeljük a negatív érzelmeket, mint például a haragot, a félelmet vagy a szomorúságot, ezáltal hatékonyabban tudjuk megoldani a problémákat és kevésbé érezzük magunkat túlterheltnek, amikor nehézségeink adódnak. Az érzelemszabályozás és a stressz, valamint a szorongás csökkentése közötti kapcsolatról szóló egyik legjelentősebb kutatás James J. Gross és munkatársai nevéhez fűződik. Gross és munkatársai (1998) különböző helyzetekben (pl. érzelmileg megterhelő videók nézése) mérték az érzelmi reakciókat és a fiziológiai stresszválaszokat. Az eredmények szerint azok, akik a kognitív átkeretezést alkalmazták, alacsonyabb stresszhormon-szinttel (kortizol) és jobb érzelmi állapottal rendelkeztek, mint azok, akik az érzelmek elfojtását választották.
3. Javítja a döntéshozatalt. Ha érzelmileg kiegyensúlyozottak vagyunk, kevésbé hozunk impulzív vagy irracionális döntéseket. Az érzelemszabályozás segít abban, hogy a logikát és a józan észt alkalmazzuk, még akkor is, amikor érzelmileg intenzív helyzetben vagyunk.
4. Támogatja a mentális egészséget. Az érzelmek hatékony kezelése csökkenti a depresszió, szorongás és kiégés kialakulásának esélyét. Segít kialakítani egy pozitív önképet, mivel képesek vagyunk megbirkózni az érzelmi kihívásokkal.
5. Kulcsfontosságú a sikerhez az élet különböző területein. Az érzelemszabályozás fejlesztése javítja az önkontrollt és a stressztűrő képességet, amelyek alapvetőek a munkahelyi sikerhez és a személyes célok eléréséhez. Azok, akik jól kezelik érzelmeiket, rugalmasabbak, jobban alkalmazkodnak a változásokhoz és könnyebben boldogulnak különféle helyzetekben.
Blair & Raver (2015) tanulmányában arra mutatott rá, hogy az önszabályozás (amelynek az érzelemszabályozás az egyik kulcseleme) közvetlenül előrejelzi a gyermekek iskolai teljesítményét és társas készségeit és, hogy az érzelemszabályozás fejlesztésére irányuló programok bizonyítottan javítják az iskolai eredményeket és a gyermekek szociális beilleszkedését.
6. Fejleszti az empátiát és a társas készségeket. Az érzelemszabályozás során megtanuljuk felismerni és tiszteletben tartani mások érzéseit, ami javítja az együttműködést és a csapatmunkát. Ez különösen fontos a gyermeknevelésben és a párkapcsolatokban, ahol az érzelmek megértése és elfogadása kiemelt szerepet játszik.
7. Támogatja a gyermekek fejlődését és tanulását. A gyermekek számára az érzelemszabályozás segít a figyelem irányításában, a tanulásban és a társas helyzetek kezelésében. Azok a gyerekek, akik már kicsiként megtanulják az érzelmek kezelését, könnyebben beilleszkednek az iskolába, és jobban megbirkóznak a társas kihívásokkal is.
Gunnar és társai (1997) kutatásának középpontjában az érzelmek szabályozásának szerepe állt a gyermekek fejlődési folyamataiban, különös tekintettel a stresszkezelésre és a tanulásra. A kutatók a kortizolszint mérésével vizsgálták a gyermekek stresszreakcióit és azt, hogy milyen érzelemszabályozási stratégiák segítenek a tanulásban és a társas kapcsolatok kezelésében.
Azt találták, hogy azok a gyermekek, akik hatékony érzelemszabályozási stratégiákat alkalmaztak (pl. megnyugvást kereső viselkedés, problémamegoldás), alacsonyabb stresszhormonszintet mutattak, ami elősegítette a fókuszált figyelmet és a tanulást.
Az érzelmeik szabályozásában sikeres gyermekek könnyebben tudtak részt venni a csoportos tevékenységekben, mivel kevésbé voltak impulzívak, és jobban kezeltek frusztrációt vagy kudarcot. Ez pozitív hatással volt a társas kapcsolatokra és az iskolai teljesítményre.
8. Hosszú távon javítja az életminőséget. Az érzelemszabályozási készségekkel rendelkező emberek általában boldogabbak, elégedettebbek, és kiegyensúlyozottabb életet élnek. Ez a képesség segít abban, hogy ne csak az akadályokon jussunk túl, hanem élvezni tudjuk az élet apró örömeit is.
Az érzelemszabályozás nemcsak az érzelmek kezeléséről szól, hanem az önismeret, az önkontroll és az empátia fejlesztéséről is. Egy jól szabályozott érzelmi világ stabil alapot biztosít ahhoz, hogy a nehézségek közepette is megőrizzük a belső nyugalmunkat, sikeresek legyünk, és pozitív kapcsolatokat építsünk másokkal.
A legtöbb kutatás ebben a témában hangsúlyozza, hogy a gyermekek érzelemszabályozása fejleszthető. Ennek első lépcsőfoka az érzelmei intelligencia fejlesztése, azaz az, hogy a gyermeked megtanulja felismerni és megnevezni az érzéseit. Ezt már egészen kis korban 2-3 évesen elkezdhetitek meséken és játékokon keresztül tanítani.
Ennek jó módja az érzelmi intelligencia fejlesztő kártyajátékok használata, mint amilyen a Szívmanó kártya is.
Szívmanó kártya
Szívmanó oldalán játékosan sajátíthatja el a gyermeked 28 különféle érzelem felismerését.
És az EQ fejlesztés még csak az első lépés, az érzelemszabályozás fejlesztésének következő állomása, amikor gyermeked megtanulja tudatosan kezelni az nagy érzelmeit és képessé válik az önkontrollra.
Pillanatkapitány és társai egy mesés- játékos 10 hetes program során segítenek gyermekednek elsajátítani a mindfulness alapjait és megtanítani őt az érzelem és figyelemszabályozás technikáira.
Pillanat kapitány
Érzelemszabályozás és figyelemkotroll program interaktív mindfulness mesékkel és játékos gyakorlatokkal.
Források:
Gottman, J. M., & Levenson, R. W. (1992). „Marital Processes Predictive of Later Dissolution: Behavior, Physiology, and Health.” Journal of Personality and Social Psychology.
Gross, J. J. (1998). „The Emerging Field of Emotion Regulation: An Integrative Review.” Review of General Psychology.
Gunnar, M. R., & Donzella, B. (2002). „Social Regulation of the Cortisol Levels in Early Human Development.” Psychoneuroendocrinology.
Blair, C., & Raver, C. C. (2015). „School Readiness and Self-Regulation: A Developmental Psychobiological Approach.” Annual Review of Psychology.
