Gyermekünk viselkedését néha nehéz megérteni. Miért hisztizik, amikor mindene megvan? Miért vannak dühkitörései, amikor az előbb még jó kedve volt? Miért szorong az oviban, amikor annyira kedves vele az óvónéni? A problémát gyakran az okozza, hogy a gyermeked nem tudja szabályozni még az érzelmeit, ezért amikor valamilyen számára kellemetlen eseményt él át, lavinaként elárasztják őt az érzelmek, maguk alá temetik, és képtelen megbirkózni velük. Mi áll pontosan a háttérben és hogyan segíthetsz neki?
Beszéljünk először a hisztiről és a dühkitörésekről!
A gyermekkori hiszti (dühkitörés) több tényező kombinációjának eredménye, amelyek főként a gyermek életkori sajátosságaiból és érzelmi fejlődéséből fakadnak. A hiszti leggyakoribb okai:
1. Fejletlen érzelemszabályozás A kisgyermekek agyának érzelemszabályozásért felelős területe (prefrontális kéreg) még fejlődőben van. Ezért nehezen kezelik az intenzív érzelmeket, mint a düh, frusztráció, vagy szomorúság. Amikor valami nem a tervük szerint alakul, vagy akadályba ütköznek, gyakran robbanásszerű érzelmi reakcióval válaszolnak.
2. Kommunikációs nehézségek A kisgyermekek még nem rendelkeznek megfelelő szókincssel vagy képességekkel ahhoz, hogy kifejezzék, mit szeretnének, vagy mi zavarja őket. Ez a frusztráció hiszti formájában jelentkezhet. Például nem tudják elmondani, hogy éhesek, fáradtak, vagy unatkoznak.
3. Autonómia iránti vágy A gyerekek 1,5-3 éves koruk között kezdenek függetlenségre törekedni („én is egyedül!”). Amikor valami akadályozza őket ebben (például a szülő nemet mond, vagy segíteni akar), az ellenállást és dühkitörést válthat ki. Ez a fejlődés természetes része, mert a gyermek ilyenkor próbálja megtalálni a saját határait.
4. Fizikai szükségletek A fáradtság, éhség, szomjúság vagy túlingerlés gyakran vezet hisztihez. A kisgyermekek még nem tudják jól szabályozni ezeket az állapotokat, és az érzelmi türelmetlenség könnyen túlcsordulhat.
5. Határok tesztelése A gyerekek kísérleteznek a szabályokkal és határokkal. Egy dühkitörés segíthet nekik megtapasztalni, hogy a szülő mennyire következetes, illetve mit enged meg és mit nem. Ez része a tanulási folyamatuknak, amely során megértik a társadalmi normákat.
6. Túlingerlés vagy alacsony ingerküszöb A gyerekek érzékenyek lehetnek a környezetükben lévő zajokra, fényekre vagy nagyobb társaságra. Amikor az ingerek túlterhelik őket, hiszti formájában reagálhatnak.
- Türelem és empátia: Érdemes megérteni, hogy a hiszti a fejlődés természetes része.
- Kommunikáció támogatása: Segíts a gyermekednek szavakkal kifejezni az érzéseit („Látom, hogy nagyon mérges vagy, mert…”).
- Következetes szabályok: Tartsd magad az előre meghatározott határokhoz, ez neki is biztonságérzetet nyújt majd!
- Nyugalom biztosítása: Csökkentsd a túlingerlést, és teremts biztonságos környezetet!
3 módszer a hiszti és a dührohamok kezelésére és az érzelemszabályozás megtanítására:
1. Érzelmek elismerése és megnevezése Amikor a gyermek hisztizik, fontos, hogy elismerd az érzéseit ezzel segítve őt azok feldolgozásában. Ezáltal megtanulja felismerni és megnevezni az érzelmeit, ami az érzelemszabályozás alapja. Az érzések validálása nemcsak csökkenti a feszültséget, hanem erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot is.
Hogyan csináld? Mondd ki az érzelmet: „Látom, hogy most nagyon dühös vagy, mert nem kaptad meg a játékot.”
Szívmanó kártya
Szívmanó oldalán játékosan sajátíthatja el a gyermeked 28 különféle érzelem felismerését
2. Nyugtató technikák játékos tanítása A gyerekek életkoruknak megfelelő, egyszerű nyugtató technikák segítségével tanulhatják meg kontrollálni az érzelmeiket. Ezek a technikák segítik a gyereket abban, hogy fizikailag is lecsillapodjon, miközben fejleszti az önkontrollját.
Hogyan csináld?
- Légzőgyakorlatok: „Képzeld el, hogy egy léggömböt fújsz fel lassan, nagy levegőt veszünk, és fújjuk ki!”
- Érzékelés játék: „Mit látsz, mit hallasz, mit érzel?” Ez eltereli a figyelmet és megnyugtatja.
Ehhez hasonló mindfulness technikákat tanulhatsz a Pillanatkapitány könyvből is, amely egy 10 hetes érzelemszabályozás és figyelemkontroll programon át vezet téged és segít megtanítani a gyermekednek az érzelmei szabályozását.
Pillanat kapitány
Érzelemszabályozás és figyelemkotroll program interaktív mindfulness mesékkel és játékos gyakorlatokkal.
3. Megelőzés és határok tisztázása Az érzelemszabályozás tanításának fontos része, hogy előre jelezd a nehéz helyzeteket és egyértelmű határokat állíts fel. Ezáltal a gyerek megtanulja előre felismerni a helyzeteket, könnyebben elfogadja a szabályokat, miközben a szülő megelőzheti a hisztit.
Hogyan csináld?
- Előzetes felkészítés: „Most elmegyünk a boltba, de nem fogunk édességet venni. Tudom, hogy ez néha nehéz, de utána otthon játszunk a kedvenc játékoddal.”
- Alternatívák kínálása: „Nem ehetünk most fagyit, de választhatsz almát vagy banánt.”
Mi az oka a gyerekkori szorongásnak?
A gyerekkori szorongás biológiai, pszichológiai és környezeti okokra vezethető vissza. A leggyakrabban előforduló okok:
1. Genetikai hajlam A szorongásra való hajlam öröklődhet. Ha a családban előfordul szorongásos zavar, a gyermek nagyobb eséllyel válhat hajlamossá a szorongásra.
2. Élettani tényezők Az agy biokémiai egyensúlya, például a szerotonin- és dopaminszintek működési zavara, hatással lehet az érzelmek szabályozására. Egyes gyerekek érzékenyebben reagálnak stresszhelyzetekre, ami hajlamosíthatja őket a szorongásra.
3. Környezeti stressz A gyerekek életében előforduló stressztényezők, például:
- Családi konfliktusok (veszekedések, válás).
- Túl magas elvárások a szülők vagy az iskola részéről.
- Bizonytalanság vagy traumák (pl. költözés, veszteség, bántalmazás)
egyaránt hozzájárulhatnak a szorongás kialakulásához.
4. Szülői minták A szülők érzelmi állapota és viselkedése nagy hatással van a gyerekekre. Ha a szülő szorongó, túlzottan aggódó vagy túlvédő, a gyerek könnyen „átveszi” ezt a viselkedést és ő maga is hajlamos lesz a szorongásra.
5. Az érzelmi biztonság hiánya A gyerekek érzelmi biztonságot keresnek a szülők és gondozók körében. Ha ezt a biztonságot nem találják meg, például kiszámíthatatlan viselkedés vagy érzelmi elhanyagolás miatt, az szorongáshoz vezethet.
6. Társas helyzetek A gyerekek gyakran szoronganak társas szituációkban, például iskolai teljesítményhelyzetekben, barátkozáskor vagy konfliktusok során. Az alacsony önbizalom és a bántalmazás (pl. bullying) is fokozhatja a szorongást.
7. Trauma vagy félelmetes élmények A traumatikus események, például baleset, természeti katasztrófa, családtag elvesztése vagy fizikai bántalmazás, súlyos szorongást válthatnak ki. A poszttraumás stressz zavar (PTSD) is gyakran szorongással társul.
8. Fejlődési jellemzők és életkori szorongások A szorongás bizonyos formái az életkornak megfelelőek és természetesek (például a szeparációs szorongás kisgyermekkorban). Ha azonban ezek az érzések túlzottan felerősödnek és tartósan fennmaradnak, problémává válhatnak.
- Nyitott kommunikáció: Hallgasd meg a gyereket, és segíts neki kifejezni az érzéseit!
- Biztonságos környezet biztosítása: Tedd világossá, hogy mindig számíthat rád!
- Szabályok és rutinok: A kiszámítható környezet csökkentheti a gyerek szorongását.
- Szakértő bevonása: Súlyos vagy tartós szorongás esetén érdemes gyermekpszichológus segítségét kérni.
3 módszer a szorongás kezelésére és az érzelemszabályozás megtanítására gyerekkorban
1. Légzőgyakorlatok a megnyugváshoz A tudatos légzés segíthet a gyerekeknek megnyugodni, amikor szoronganak vagy erős érzelmeket élnek át. A mély, lassú légzés aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, amely segít csökkenteni a stresszt és nyugtató hatással van a testre.
Hogyan csináld? Tanítsd meg a „léggömbös légzést”: „Képzeld el, hogy egy léggömböt fújsz fel a hasaddal. Vegyél mély levegőt az orrodon át, tartsd bent egy pillanatra, majd lassan fújd ki, mintha a léggömbből kiengednéd a levegőt.”
Ehhez hasonló gyakorlatokat ismerhettek meg a Pillanatkapitány könyvben is, amelyben egy 10 hetes játékos érzelemszabályozás és figyelemkontroll program során segít a gyermekednek elsajátítani a mindfulness alapjait. További játékos légzőgyakorlatokat találhatsz a Szívmanó nyugilégzés kártyák között is.
Pillanat kapitány
Érzelemszabályozás és figyelemkotroll program interaktív mindfulness mesékkel és játékos gyakorlatokkal.
Szívmanó nyugilégzés kártya
A tudatos légzés egy könnyen elsajátítható technika, amit a gyerekek bármikor és bárhol használhatnak, amely felnőttként is támogatja őket a stressz kezelésében és az egészséges életmód fenntartásában.
2. Érzelmek megnevezése és elfogadása A gyerekek gyakran nem értik, mi történik velük, amikor szoronganak. Segítség, ha megnevezed neki az érzéseit, és támogatást nyújtasz azok kezelésében. Az érzelmek megnevezése segít a gyerekeknek megérteni, hogy amit érez az normális, és lehetőséget ad arra, hogy megtanulja kezelni az érzéseit.
Hogyan csináld? Például mondd: „Látom, hogy most aggódsz, mert új helyre kell menned. Ez teljesen rendben van, sokan érzik így. Beszéljük meg, mi fog történni, hogy jobban érezd magad.”
3. Nyugtató, játékos technikák A játék az egyik legjobb eszköz a gyerekek érzelmi fejlődésének támogatására. Olyan játékokat is bevezethetünk, amelyek segítenek a szorongás oldásában. A játék során a gyerek biztonságos közegben dolgozhatja fel az érzelmeit, és olyan eszközöket kap, amelyeket később is használhat stresszhelyzetekben.
Hogyan csináld?
- Stresszlabda használata: „Gyúrjuk össze a szorongásunkat, és nyomjuk ki belőle a feszültséget!”
- Kreatív tevékenységek: Rajzolás vagy festés közben a gyerekek gyakran kifejezhetik az érzelmeiket, amely segít oldani a szorongást.
- Mesék és történetek: Olvass olyan meséket, amelyek az érzelmekkel és azok kezelésével foglalkoznak, például a félelem legyőzéséről!
A Pillanatkapitány könyvben nem csak meséket találsz, hanem olyan feladatokat is, amik segíthetnek a gyermekednek az érzelemszabályozás elsajátításában és a figyelemkontrollban akár hisztivel, akár dühkitörésekkel, akár szorongásokkal kell megküzdenie.
Az érzelmek játékos tanulásához és a hozzájuk kapcsolódó megküzdések kezeléséhez próbáljatok ki közösen légzőgyakorlatokat, használjatok érzelemkártyákat, mint amilyen a Szívmanó és a Szívmanó nyugilégzés kártyák is.
Források:
Rachel M. Lunkenheimer et al. (2015) „Emotion Socialization and Tantrum Recovery in Early Childhood”, Developmental Psychology
Sheila M. Eyberg et al. (2011) „Parenting Interventions for Early Childhood Disruptive Behaviors: The Role of Emotion Regulation Training”, Journal of Clinical Child & Adolescent Psychology
John Gottmanet al. (2014) „Emotion Coaching Parenting and Child Anxiety: The Mediating Role of Emotion Regulation”, Journal of Child and Family Studies
