Szorongással, alacsony önértékeléssel vagy depresszióval küzdesz? Elvesztetted a fókuszodat, a lendületedet vagy az élet iránti szenvedélyedet? Alacsony az önbizalmad? Úgy érzed, hogy soha nem leszel elég jó? Vagy talán egyszerűen csak laposnak, inspirálatlannak és egy kicsit elveszettnek érzed magad?
Rumi
Ahogy a gyűlölet sem képes a gyűlöletet legyőzni, csupán megerősíti és támogatja, úgy az önbírálat sem képes megszüntetni az önbírálatot. Az önkritika, a belső bántalmazó kezelésének legjobb módja az önegyüttérzés. Önostorozás, önítélkezés helyett önegyüttérzéssel fordulni önmagunk felé.
Azt jelenti, hogy ugyanolyan kedvességgel, melegséggel, aggodalommal fordulunk saját magunk felé nehéz helyzetekben, mint ahogyan egy barátunk felé tennénk.
Az önegyüttérzés az elfogadás egy formája: önmagunk elfogadása, miközben fájdalmat érzünk. Azt jelenti, hogy megadod magadnak a szeretetet, amire szükséged van, azáltal, hogy erősíted a veled született vágyat, hogy boldog légy.
Az önegyüttérzés tulajdonképpen a fájdalom csökkentése. Ezt pedig úgy érjük el, hogy önmagunkkal érzékenyen, megértően bánunk, de ezzel egy időben cselekszünk is a szituációnak megfelelően. Ez az úgynevezett csendes erő.
Tanulmányokból tudjuk, hogy az önegyüttérzéssel erősebbnek érezheted magad, hiszen meg tudsz küzdeni a nehéz szituációkkal és ki tudsz állni önmagadért. Plusz, ha rendbe jössz önmagaddal, sokkal hajlamosabb leszel többet adni az embertársaidnak is.
bármikor lecsendesíteni a háborgó elméd,
vigaszt nyújtani magadnak, amikor nehéz érzelmekkel küzdesz,
a félelem, a negativitás és az elkülönülés romboló mintáit inaktiválni,
és egy sokkal egészségesebb viszonyt ápolni önmagaddal.
Akár jó, akár rossz időszakot élsz át, az önmagad iránti együttérzéssel tovább tudsz lépni, el tudsz mozdulni egy (még) pozitívabb irányba.
Mindannyiunkban lakik egy belső kritikus, viszont van egy belső nyugtatónk is, az együttérző részünk, amely képes megnyugtatni bennünket.
Az önmagunk iránti kedvesség azt jelenti, hogy felhagyunk a folyamatos önbírálattal, melyre a legtöbben megszokottként tekintünk.
A tanfolyamon gyakorlatokat, eszközöket kapsz ennek az összetevőnek a fejlesztéséhez.
Mindannyian ugyanabban a csónakban evezünk: az emberi lét elkerülhetetlen része a szenvedés. Az alkalmatlanság, a csalódottság, a szégyen valamennyiünk közös élménye, tehát nem vagyunk egyedül a fájdalmainkkal.
A szenvedés közös emberi tapasztalat. Az életünk során átélt nehézségek sokkal inkább összekapcsolnak bennünket másokkal, mintsem elszigetelnének.
Gyakran nem veszünk tudomást a fájdalmunkról vagy megpróbáljuk elnyomni valami pótcselekvéssel. Viszont soha nem tudod meggyógyítani azt, amit nem érzel!
A mindfulness technikák pont ebben segítenek: ráhangolódni a saját belső szükségleteinkre.
Hiszen szükséged van arra, hogy az átélt tapasztalataidat kiegyensúlyozott lásd ahelyett, hogy tagadnád őket vagy eltúloznád a jelentőségüket.
Amikor kialakítod az önmagad iránti együttérzés szokását, a szenvedés a belőled áradó szeretet és gyöngédség megtapasztalásának lehetőségévé válik. Nem számít, milyen nehéz az életed, meggyógyíthatod, lecsillapíthatod és enyhítheted a lelki fájdalmaidat. Nem kell addig várnod, amíg az életed úgy nem alakul, ahogy szeretnéd.
November 5.
10:00 - 13:00
November 12.
10:00 - 13:00
November 19.
10:00 - 13:00
November 26.
10:00 - 13:00
December 3.
10:00 - 13:00
December 10.
10:00 - 13:00
Legbelül mindannyian boldogok akarunk lenni és szeretnénk elkerülni a szenvedést. Viszont a szenvedés az élet elkerülhetetlen része. Még ha viszonylag előnyös körülmények közé születünk is, mindannyian szembesülünk a fájdalom különféle tapasztalataival. A munkásságom jelképének azért választottam a lótusz a sárban metaforát, mert az élet nehézségeiből kiteljesedő ént szimbolizálja – ami a sárból erőt merítve képes kinyílni és virágozni. Saját életem a példa arra, hogy ez lehetséges. A múltban megtapasztalt folyamatos szorongás, gyermekkori traumák, kudarcélmények és a fiatalkori depresszióval való megküzdésemből merítek empátiát és gyakorlati eszközöket a lelki egyensúly visszaszerzéséhez, a talpra álláshoz és egy virágzó emberi élet felépítéséhez.
2020 óta sikerült a mindfulnesst beépítenem a mindennapi életem ritmusába.
A napi rendszeres gyakorlások segítenek a szenvedést jóra használni és boldogságot teremteni belőle.
Az a küldetésem, hogy segítsek a hozzám fordulóknak továbbadni mindazt a sok áldást, amivel a mindfulness-alapú gyakorlatok képesek megajándékozni bennünket annak érdekében, hogy boldogabban élhessünk és az élet viharaival, kihívásaival képesek legyünk megküzdeni és fejlődni általuk. Erre törekszem pszichológusként, mindfulness tanárként és pozitív pszichológia coachként. Pozitív pszichológia alapú dalaimmal és meditációimmal már most is napi szinten támogatom az embereket a személyiségük formálásában, a gyógyulás, a feltöltődés vagy a belső béke megteremtésének folyamatában. Viszont fontos számomra, hogy én magam is folyamatosan fejlődjek: jelenleg a doktori (PhD) tanulmányaimat az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájában végzem.
Ha megengedheted magadnak és szívesen támogatnád valaki kedvezményes részvételét
A legtöbben úgy hiszik, hogy az önkritika motiváló erő, pedig pont, hogy nem az. Gondolj csak bele, az önkritika aláássa az önbizalmat és a kudarctól való félelemhez vezet, aminek az lesz a következménye, hogy nem merjük vállalni az új kihívásokat, csak nehogy hibázzunk.
Örökké komfortzónán belül maradunk. És ezért nem tudunk fejlődni, növekedni. Azok az emberek, akik együttéreznek önmagukkal, egy kudarc esetén nem döngölik a földbe magukat. Hajlamosak újra próbálkozni és kitartanak az erőfeszítéseik mellett egy-egy kudarc után is.
A kutatások azt mutatják, hogy az önmagukkal együttérzőbb emberek pont, hogy könnyebben birkóznak meg az élet kihívásaival. Bátorsággal ruház fel bennünket és fokozza a rezilienciánkat.
Sokan ettől tartanak. De az igazság az, hogy pont az önsajnálat ellenszere. Az önsajnálat a “szegény én”-ről szól. A önegyüttérzés egy sokkal szélesebb perspektívát nyújt.
Sokan amiatt aggódnak, hogy maguk helyett másokkal kellene törődniük. De pont az önmagunkkal való együttérzés teszi lehetővé, hogy többet nyújtsunk másoknak a kapcsolatainkban. Az ide vonatkozó kutatások ezt erősítik meg.
A kutatások éppen az ellenkezőjét tárták fel: a hosszú távú egészségre és jóllétre hajlamosít bennünket a rövid távú élvezetek helyett.
Ez is egy félelem, hogy az önegyüttérzés egy kifogáskereséssé válik a helytelen viselekedésre. Ezzel kapcsolatban azt tárták fel a kutatások, hogy az önegyüttérzés pont hogy egy biztonságos belső pszichológiai teret hoz létre, ahol el tudjuk ismerni a hibáinkat, vállaljuk a felelősséget érte ahelyett, hogy mást hibáztatnánk.