A kritikus hang a fejedben szajkózta már neked is, hogy “mi a baj velem? Miért nem tudom magam kirángatni ebből az állapotból?” Időről időre vigasztalhatatlan szomorúság nyomaszt? Rendre ürességérzettel küzdesz? Esetleg csalódtál magadban, másokban vagy úgy általában a világban?
Az elménk nagyon jó a problémamegoldásban, de a megnyugvásban már nem annyira. És abban sem túl jó, hogy “együtt legyen azzal, ami van.” Legtöbbször a múltban vagy az elképzelt jövőben tartózkodik, ritkán a jelenben. De miért baj ez?
Azért, mert tele vagyunk olyan gondolatokkal, elménk által gyártott történetekkel, amelyeknek nincs közük ahhoz, ami éppen történik velünk. Viszont annyira azonosulunk velük, hogy befolyásolják a viselkedésünket, a döntéseinket, a viszonyulásunkat önmagunkhoz és másokhoz.
Ha túl sok időt töltünk tervezéssel, problémamegoldással, álmodozással, negatív vagy véletlenszerű gondolatokkal, az nemcsak kimerítő, de nagyobb valószínűséggel tapasztalhatjuk meg a stresszt, a szorongást és a depresszió tüneteit is.
Az éber figyelem (angolul «mindfulness») felüdülést nyújthat a belső gondolatrohamok áradatában, de ehhez gyakorlásra van szükség. A mindfulnesst sokféleképpen fordítjuk magyarra: tudatosság, tudatos jelenlét, éber figyelem. A legelfogadottabb definíciója Jon Kabat Zinntől származik, aki jól ismert szerző és a Massachusettsi Egyetem Stresszcsökkentési Klinikájának alapítója:
A mindfulness „az a tudatosság, amely akkor bontakozik ki, amikor szándékosan és ítélkezésmentesen irányítjuk a figyelmünket a jelen pillanat tapasztalatai felé.”
A kognitív viselkedésterápia egy olyan terápiás eszköz, ami a gondolkodásmód és a viselkedés megváltoztatásával segíthet a problémák kezelésében. A visszatérő negatív gondolatok tudatosításával és átalakításával segíti új idegi hálózatok létrejöttét. Célja, hogy segítsen felismerni és megváltoztatni azokat a berögzült gondolkodási és viselkedési mintákat, amelyek negatívan hatnak a mindennapokra.
A testi érzetek, érzelmek és gondolatok erősen befolyásolják a különféle helyzetekre adott reakcióinkat, mivel nem a helyzetre magára, hanem annak ránk gyakorolt hatására reagálunk. Korábbi élmények, tapasztalatok torzítják a helyzetre adott reakciókat, amelyek
negatívan befolyásolhatják az emberi kapcsolatokat és a mindennapokat. Amikor valaki megtanulja felismerni a hibásan rögzült és követett mintákat, az már jó alap ahhoz, hogy elkezdje tudatosan befolyásolni a gondolati és érzelmi világát egy pozitív, építő irányba.
A mindfulness-alapú kognitív terápia (MBCT, Mindfulness-Based Cognitive Therapy) egy olyan módszer, ami egyesíti a mindfulness és a kognitív terápia elemeit. Abban segít, hogy felismerjük a gondolataink és érzelmeink mintázatait, és észrevegyük a választás lehetőségét az állapotainkra való reagálással kapcsolatban. A gondolatok és az érzelmek mintáinak felismerésével megváltoztathatja az élet nehézségeihez való viszonyunkat.
Története dióhéjban
Három nemzetközileg elismert egyetem professzora (Mark Williams, John D. Teasdale, Zindel Segal) állította össze a 8 hetes programot, ami integrálja a mindfulness meditációt, Jon- Kabat Zinn mindfulness alapú stresszcsökkentés programjából merített módszereket, és a kognitív viselkedésterápia elveit.
A 8 hetes program létrehozásával az volt a céljuk, hogy olyan eszközt alkossanak, ami segíthet abban, hogy megelőzzék a visszaesést a depresszióban szenvedő betegek számára, és segítsenek enyhíteni a szorongás tüneteit.
A tanfolyam célja, hogy új módszereket tanuljunk meg hangulataink, lelkiállapotaink és érzelmeink kezelésére. A mindfulness-gyakorlatok középpontjában az áll, hogy megtanuljuk tudatosítani a testünkben jelentkező érzések apró változásait; azt, hogy mi történik a körülöttünk lévő világban; valamint a gondolatainkat, érzelmeinket és hangulatunkat.
Január 13.
10:00 - 13:00
Január 20.
10:00 - 13:00
Január 27.
10:00 - 13:00
Február 3.
10:00 - 13:00
Február 10.
10:00 - 13:00
Február 17.
10:00 - 13:00
Február 24.
10:00 - 13:00
Március 9.
10:00 - 13:00
Legbelül mindannyian boldogok akarunk lenni és szeretnénk elkerülni a szenvedést. Viszont a szenvedés az élet elkerülhetetlen része. Még ha viszonylag előnyös körülmények közé születünk is, mindannyian szembesülünk a fájdalom különféle tapasztalataival. A munkásságom jelképének azért választottam a lótusz a sárban metaforát, mert az élet nehézségeiből kiteljesedő ént szimbolizálja – ami a sárból erőt merítve képes kinyílni és virágozni. Saját életem a példa arra, hogy ez lehetséges. A múltban megtapasztalt folyamatos szorongás, gyermekkori traumák, kudarcélmények és a fiatalkori depresszióval való megküzdésemből merítek empátiát és gyakorlati eszközöket a lelki egyensúly visszaszerzéséhez, a talpra álláshoz és egy virágzó emberi élet felépítéséhez.
2020 óta sikerült a mindfulnesst beépítenem a mindennapi életem ritmusába.
A napi rendszeres gyakorlások segítenek a szenvedést jóra használni és boldogságot teremteni belőle.
Az a küldetésem, hogy segítsek a hozzám fordulóknak továbbadni mindazt a sok áldást, amivel a mindfulness-alapú gyakorlatok képesek megajándékozni bennünket annak érdekében, hogy boldogabban élhessünk és az élet viharaival, kihívásaival képesek legyünk megküzdeni és fejlődni általuk. Erre törekszem pszichológusként, mindfulness tanárként és pozitív pszichológia coachként. Pozitív pszichológia alapú dalaimmal és meditációimmal már most is napi szinten támogatom az embereket a személyiségük formálásában, a gyógyulás, a feltöltődés vagy a belső béke megteremtésének folyamatában. Viszont fontos számomra, hogy én magam is folyamatosan fejlődjek: jelenleg a doktori (PhD) tanulmányaimat az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájában végzem.
Ha megengedheted magadnak és szívesen támogatnád valaki kedvezményes részvételét
Olyan diákoknak, munkanélkülieknek, nyugdíjasoknak, akiknek szükségük van a kedvezményre