"A halál után egyedül a hang marad változatlan."
Essie Parish, Pomo Sámán
A hang az emberi lét fejlődési szintjének mértéke. A hang légzésünk, életünk, létünk, melyhez a hangzás adódik. Az emberi hang ilyenformán legigazibb tükre belső egészségünknek, szellemi stabilitásunknak vagy annak hiányának, az érzelmi izgalomnak vagy közönynek és a spirituális összehangoltságnak. Beszédünk tonális minősége jóval többet mond rólunk a maga titokzatos módján, mint szavaink. Ha a hang nem áll helyes egyensúlyban a beszéd témájával, szavaink nem érik el céljukat.
A hang nem csupán a közlésünkről árulkodik, hanem belső lényünkről is.
A zárkózott ember hangja komoly, ellenálló.
A vékony, fáradt hang olyan embert árul el, akinek nincs energiája, nem érdeklődő.
A panaszos, sopánkodó hang a gyermekkorban gyökeredző általános boldogtalanságot és elégedetlenséget mutatja.
A lapos hang izgalom nélküli életet jelent, míg a hisztérikus félelemre utal.
A gyors, rövid beszéd kurta, türelmetlen személyiséget takar.
A kedélyes, édes tónusokon érződik az öröm és az élmények felé nyitottság.
A reszelős hang fáradtságról árulkodik.
A kellemes, meleg hang jóval természetesebb, mint az optimist színlelt kedélye.
A hang abszolút jelzője a csengése, mely azonnal felismerhetővé és egyedivé teszi. A csengés a hang jellemző minősége, melyet a különböző hangszerek vagy hangok képeznek.
A tibeti orvosok szerint a betegségeket a test, hang és szellem egyensúlyi helyzetének zavara vagy elvesztése okozza.
Ha tetszett a cikk, küldd tovább ismerőseidnek:
http://bagdibella.hu/rovat/blog/a-hang-pszichologiaja
